Könyvajánló: NYELV, IDENTITÁS ÉS ANYANYELVI NEVELÉS a XXI. században

Karmacsi Zoltán és Márku Anita: NYELV, IDENTITÁS ÉS ANYANYELVI NEVELÉS a XXI. században. PoliPrint, Ungvár, 2009.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2003 óta minden év márciusának utolsó hetében Rákóczi Napok címmel rendezvénysorozattal tiszteleg névadója, a Nagyságos Fejedelem emléke előtt. A Rákóczi Napoknak rendszeresen része egy-egy nemzetközi tudományos konferencia is. A 2009. évi tanácskozás témája – a Magyar Nyelv Évéhez kapcsolódóan – a Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés volt. Nyelv, azonosságtudat és anyanyelvi nevelés szoros kapcsolata ugyanis különösen élesen vetődik fel a XXI. századi globalizálódó világban. A nagy világnyelvek (elsősorban az angol) szorításában egyre több kis(ebb) nemzeti nyelv kerül veszélybe, a nemzeti államnyelvek pedig gyakran a kisebbségi nyelvek jövőjére jelentenek veszedelmet. Az önmeghatározásban identitás és anyanyelv, illetőleg annak változatai szorosan összefüggő fogalmak. A beszélők anyanyelvükről, annak változatairól alkotott képét, valamint az azonosságtudat (ki)alakulását jelentősen befolyásolja az iskolai oktatás, az anyanyelvi nevelés, a választott tannyelv. Konferenciánk keretében azt vizsgáltuk, hogyan jelennek meg az anyanyelv változatai az anyanyelvi nevelésben; miként alakítja, illetve formálhatja az iskola a tanulók nemzeti és kulturális identitását; mi módon befolyásolják a beszélők nyelvi azonosságtudatát és a szülők tannyelvválasztását az állami nyelv- és oktatáspolitika lépései. Az elhangzó előadások nagy része arra keresett választ, hogy miként nézhet szembe az iskolai nevelés a XXI. századi kihívásokkal; mi módon alapozható meg az anyanyelvi tudásanyag az iskolában, amely biztos alapja lehet a nemzeti és kulturális identitásnak; hogyan kap szerepet a nyelv a nemzeti, a regionális és a lokális közösségi identitásban; milyen összefüggés mutatható ki az anyanyelvi nevelés, illetve az államnyelv vagy az idegen nyelvek oktatása között stb. Néhány előadás és tanulmány látszólag kevéssé illeszkedik ebbe a témakörbe. Ám a földrajzi nevek, a személynevek, vagy éppen a kétnyelvű mentális lexikon témakörében elhangzott előadások azt jelzik, hogy a központi téma (nyelv, oktatás és identitás kapcsolata) olyan kérdés, melynek számos kapcsolódási pontja van. Azt reméljük: az előadások, valamint azok írott változatának ebben a kötetben való összegyűjtése révén talán közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a Kárpát-medencében a nyelvi tolerancia, a más nyelvek és nyelvváltozatok tisztelete és megbecsülése legyen a jellemző.

Beregszász, 2009. május 21.