195 éve született Arany János

Toldi a petrencés rúddal mutatja az utat Budára – ezzel a képpel nyitott Arany János születésének 195. évfordulóján az egyik legnépszerűbb internetes keresőprogram magyar oldala.

A Toldi-trilógia szerzője már gyermekkorában tanítást vállalt, hogy vagyontalan nemesi családból származó, földműves szülei életén könnyítsen. Országszerte ismert költő, és Petőfi Sándor legjobb barátja csak a Toldi első része után lett.

Arany János a Toldi szerzőjeként él a köztudatban. Maga sem ártatlan ebben: mindenekelőtt a Toldi alkotójának látta önmagát, holott életművének hasonlíthatatlanul nagyobb fele a forradalom után született, s míg a Toldi jellegzetesen forradalom előtti mű, maga Arany elsősorban forradalom utáni költő. Egy bukott forradalom után minden bonyolulttá és érthetetlenné, minden bizonytalanná válik, míg a forradalom előtt, mondhatni, a forradalom előestéjén egyszerűnek és érthetőnek, sőt elrendezhetőnek látszott. Arany János a bizonytalanság költője lett. Bizonytalan volt a szerepben, amit vállalt, bizonytalan a korban, amely ilyen szerepet kínált neki. Bizonyosságot csak az irodalomban talált, amelynek minden csínját-bínját ismerte: nemcsak mint nagy költő, de mint mesterember is, a szakma legalaposabb értője. Irodalmunkban egyedülálló formatökélye kortársait bámulatba ejtette, a következő nemzedékeket viszont elbátortalanította.

Az aradi várostrom körüli szolgálatban mint nemzetőr vett részt a szalontai századdal. A fegyverletétel után bujdosott egy ideig, később a nagykőrösi református gimnázium tanára lett. Műveit nagyon hosszú lenne felsorolni – A rab gólya, a Kertben, a Visszatekintés, A lejtőn – nem beszélve balladáiról. Főtitkára volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Az Akadémia palotájában hunyt el 1882-ben, életének 66. évében.

karpatalja.ma