A ’48-49-es szabadságharcra emlékeztek Ungváron

A magyar nép ma is emlékeiben őrzi az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét, amely 170 évvel ezelőtt alapjaiban rengette meg az akkor uralkodó rendszert. Ungvár magyar lakossága idén is hagyományosan a városi Petőfi-szobornál gyűlt össze március 15-én, hogy a bátrak szelleme előtt tisztelegjen ebben az évben a KMKSZ által szervezett megemlékezésen.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túliakhoz szóló gondolatait Buhajla József ungvári főkonzul olvasta fel. Ritka az olyan történelmi pillanat, amely évszázadokon át beragyogná a köztudatot, s a diktatúra legsötétebb pillanataiban is reményt ad. 1848 bebizonyította, hogy ha összefogunk, nincs lehetetlen. Ma is eljött ennek az ideje, össze kell fognunk, hogy olyan jövőt építsünk, amelyben szabadon használhatjuk nyelvünket, ápolhatjuk értékeinket.

A 48–49-es forradalom azért volt sikeres, mert nemcsak a korszellem segítette, hanem az a reformkor is, amely több évtizeden át készítette elő a küszöbön álló nagy változásokat. Meg kellene tanulnunk, hogy a reformok és a törvények nem lehetnek egyik napról a másikra elfogadottak, sikeres megvalósításukhoz idő kell, feltéve, ha ez a cél, és nem az öncélú hatalomgyakorlás – hívta fel a hallgatóság figyelmét Bacskai József magyarországi helyettes gazdasági államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kötelességének érzi, hogy a huszadik század viharai során más országok kötelékébe került nemzetrészekről gondoskodjon, s ezt nem politikai érdekből teszi, akármennyire is próbálja a média ezt sugallni. Az ukrán sajtó minden Magyarországról érkező segítség ellenére vagy negatív színben próbálja meg feltüntetni, vagy elhallgatja a pozitív megnyilvánulásokat. Szűnjenek meg az atrocitások, garantálják a kárpátaljai magyar kisebbség jogait! – tolmácsolta a helyettes államtitkár.
Ungvár polgármester-helyettese, Olekszandr Bilak és a kárpátaljai kormányzó helyettese, Viktor Mikulin egyöntetűen elítélték a kárpátaljai magyarság s egyben a demokrácia ellen az elmúlt hónapokban elkövetett agresszív cselekedeteket, helyettük a békés együttélést és összefogást hangsúlyozták.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke arra hívta a jelenlévőket, dolgozzanak közösen azért, hogy a következő nemzedék újra Kárpátalját érezze biztonságos, jövőt tartogató otthonának. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, Dupka György a rendszerváltás előtti legelső ünneplések emlékét idézte fel, s arra kérte ukrán testvéreinket, hogy ne címkézzék szeparatistáknak a kárpátaljai magyarokat, ne féltsék tőlünk az országot, hiszen csak annyit szeretnénk, hogy ne csorbítsák már meglévő jogainkat, és kölcsönös tiszteletben, békében élhessünk együtt szülőföldünkön.

Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő irreális mértékűnek nevezte azt a negatív visszhangot, amelyet egy mindössze százötvenezres kisebbség kelt az ukrán médiában. Felidézte, hogy bár Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, és évtizedeken át segítette az itt élőket – a vízumkedvezmény bevezetését szorgalmazva, a kishatárforgalmat lehetővé téve, legutóbb a hiánycikket képező vakcinák adományozásával – Ukrajna nem mutatott hálát. Kossuth Lajos gondolatait ma is aktuálisnak nevezte: egy soknyelvű országot nem a bürokrácia és a szurony tart össze, hanem a nemzetek közötti kölcsönös tisztelet és az alkotmány betartása. Mi is azt kérjük, hogy a nemzetiségek jogait garantáló, a béke, szabadság és stabilitás létrejöttét segítő törvényeket fogadjanak el.

A megemlékezés a történelmi egyházak képviselőinek áldásával zárult.

Kiss Julianna
Kárpátalja.ma