A holokauszt áldozataira emlékeztünk a Vári Középiskolában

Fotó- és könyvkiállítással, a történelmi események prezentálásával és filmnézéssel emlékeztünk a holokauszt során ártatlanul szenvedett és meggyilkolt emberekre a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskolában január 28-án, egy nappal a nemzetközi emléknap után. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy 1945-ben ezen a napon szabadították fel az első ukrán front katonái az auschwitz-birkenaui haláltábort.
Az iskola folyosóján rendezett kiállítás keretében a tanulók korabeli fotók másolatai révén szembesülhettek például azzal, hogy milyen megaláztatásokat és szörnyűségeket kellett átélniük a kárpátaljai magyar zsidóknak, a sárga csillag kötelező viselésétől a deportálásokon, a marhavagonokban történő szállításon, a birkenaui rámpán végrehajtott szelekción és a barakkok embertelen életkörülményein át a gázkamrákig. A képek megtekintése az auschwitzi borzalmakon kívül egy kevéssé ismert eseménysorozatra is ráirányíthatta a diákok figyelmét: 1941-ben a magyar hatóságok mintegy 20 ezer, ún. „rendezetlen állampolgárságú”, zsidó származású embert deportáltak a kárpátaljai Kőrösmezőn keresztül az ukrajnai hadműveleti területekre, aminek következményeként Kamenyec-Podolszkijban a Friedrich Jeckeln vezette német csapatok géppuskával lemészárolták a kitelepítettek jelentős részét (becslések szerint 10-15 ezer embert) a helyi zsidó lakossággal együtt (összesen 23 600 embert). Emellett az érdeklődő diákok Radnóti Miklós és Pilinszky János egy-egy verse, valamint a történelmi korszakhoz és az áldozattá vált alkotókhoz kapcsolódó könyvek segítségével tudhattak meg többet a náci koncentrációs táborokban történtekről.
A nap folyamán rendezvényt szerveztünk a 9-11. osztályosok számára, amelynek kezdetén jelen sorok írója a Rákóczi Szövetség középiskolai alapszervezetének elnökeként röviden ismertette az emléknap eredetét, illetve a megemlékezés keretében megnézendő filmmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ezt követően Balogh Erika történelemtanár tartott prezentációt, amely során bemutatta azt, hogy a Hitler vezette náci Németországban és a megszállt területeken milyen kirekesztő intézkedések elszenvedőivé váltak a zsidó származású személyek, valamint, hogy a zsidókérdés végső megoldásának aljas, embertelen és kegyetlen módszerekkel történő végrehajtása által hogyan pusztult el több millió ember. Az előadás közben a tanulók kaptak egy-egy lapot 10 kérdéssel, amelyeket megválaszolva összefoglalhatták saját maguk számára az emléknaphoz kötődő történelmi eseményekről, személyekről és fogalmakról kapott információkat.
A prezentáció után Roberto Benigni Az élet szép című, 3 Oscar-díjjal jutalmazott alkotását nézhették meg a megemlékezés résztvevői. A film megtekintése révén a tanulók képet kaphattak a német megszállás előtti és utáni Olaszországról, arról, hogy milyen módon volt jelen a fasizmus és az antiszemitizmus az emberek mindennapjaiban, illetve a náci katonák bevonulásával milyen megpróbáltatásokat kellett elszenvedniük a koncentrációs táborokba hurcolt embereknek. Bízunk abban, hogy a mozgókép pedagógiai alkalmazása nemcsak a történelmi hátteret ismertette meg a tanulókkal, hanem a téma egyedi megközelítése által a többség számára átérezhetővé vált az ártatlanul szenvedett férfiak, nők és gyermekek sorsa is, és reményeink szerint az embertelenséggel a humor eszközeivel szembeszálló, reményt és vigaszt nyújtó, bátor és önfeláldozó ember követendő példájaként tekintenek majd a film főhősére.
Az emléknap programjai Balogh Erika, Darvai-Hajla Katalin és Barta Géza történelemtanárok, Gálfi Dezső magyartanár és Sütő Gyula könyvtáros együttműködésével, a Rákóczi Szövetség középiskolai alapszervezete szervezésében valósultak meg.

Gálfi Dezső