A két Ukrajna

Új kötettel bővül az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Nyugat-eurázsiai idő című könyvsorozata. Mikola Rjabcsuk A két Ukrajna című könyvét március 16-án mutatták be az Írók Boltjában. A sorozat azokat a szerzőket gyűjti egybe, akik a társadalomtudományok eszköztárával kérdeznek rá Közép- és Kelet-Európa múltjára és jelenére.

A kötetről Körner Gábor műfordító, Mitrovits Miklós történész és Pálfalvi Lajos polonista, műfordító beszélgettek. Az esten tiszteletét tette Hartyányi Jaroszlava, az országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója és Mihajlo Junger, Ukrajna magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is, akik köszönetüket fejezték ki a szerkesztők munkájának.

Mikola Rjabcsuk irodalmi szemlélettel állt neki az írásnak, a legjobban a nemzetek közti sztereotípiák, az identitás és a nemzetté válás folyamata érdekelték. Munkáját a Harvard Egyetem mellett működő Ukrán Kutatási Központ támogatta – tudtuk meg a szerzőről a kötet szerkesztőitől.

Pálfalvi Lajos kérdésére a könyv aktualitásáról Mitrovits Miklós beszélt. Mint rámutatott, a magyar, illetve a nemzetközi médiában meglepően kevés szó esik az Ukrajnában történő eseményekről. A történész szerint éppen ezért a közbeszédben sincs eléggé jelen a téma. A kötetet oktatási célokra is szívesen alkalmazná, hogy jobban megismerhessük szomszédos országunk történelmét, identitását, kultúráját és aktuálpolitikai kérdéseit.

Körner Gábor szerint is jó, hogy most jelent meg a könyv, mert egyre világosabban látszik, hogyan működik a birodalmi propaganda gépezet a világ politikai skáláján. Rjabcsuk műve esszéken keresztül mutatja be, hogyan bomlott modern nemzetállamokra a Pax Christiana, miként szovjetizálta Moszkva a pravoszláv ummát (mitologizált birodalmi teret) és emellett hogy tudott kibontakozni az ukrán etnonemzeti projekt.

Pálfalvi Lajos több ideológiát is ismertetett „a két Ukrajnáról”. Sokan az ellentétet úgy képzelik el, hogy nyugaton fehér ingben misére járó, kiváló nyelvi tisztasággal beszélő emberek élnek, míg keleten lumpenproletárok vannak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb, Ukrajna nem tagolható a huntingtoni civilizációs törésvonalat követve lengyel-litván európai és orosz birodalmi részre – fejtette ki. A polonista kutató a kötetben leírt nemzetté válás modelljét is részletezte a hallgatóságnak, amely a tudományos érdeklődés, a hazafias agitáció és a tömeges nemzeti mozgalom fázisait foglalja magában.