A legvitézebb huszár: Simonyi óbester

Barbácsi és vitézvári báró Simonyi József, ismertebb nevén Simonyi óbester, legendás hírű huszártiszt, akit kortársai „a legvitézebb huszár” kitüntető címmel illettek.

1802-ben megkapta a legnagyobb katonai elismerést, a Mária Terézia-rendet, amely bárói ranggal járt együtt. 1813-ban részt vett a lipcsei csatában, ezután nevezték ki ezredessé, azaz óbesterré. Dicstelen véget ért élete, mert 1828-ban állítólag túl szigorú intézkedést hozott (való igaz, a szökni próbáló katonák kivégzése annak mondható), ezért megfosztották rangjától, kizárták a hadseregből. 1832-ben, az ítélet után nem sokkal halt meg. Bátor, vakmerő, forradalmi változásokat eszközlő huszár volt.

Tisztelegve nagysága és vitézsége előtt, október 3-án emléktáblát avattak Beregszászban Simonyi József óbesternek. Az emléktáblát a Kálvin János Református Szakkollégium falán helyezték el, azon az épületen, amely kedvelt pihenőhelye volt.

A rendezvényt többek között megtisztelte jelenlétével báró felsővásárdi vitéz Emődy Dániel István, a Pro Patria Alapítvány Simonyi Óbester Regionális Szervezetének elnöke. Avatóbeszédében röviden ismertette az emléktábla történetét, melyet négy év után sikerült felavatniuk a városban. Majd Simonyi óbesterre emlékezett felsorolva kitüntetéseit, érdemeit, hangsúlyozva, az ezredes tetteivel minden magyar példaképe lehet. Hiszen minden olyan magas kitüntetést, amelyet katona kaphatott, ő megkapott. Korának egyik legnagyobb hőse volt, aki megmutatta, hogy egy katona békében is válhat hőssé. „Minden egyes hősünket meg kell becsülnünk, minden egyes magyar emberre, aki tett valamit a hazáért, emlékeznünk kell!” – hangzottak vitéz Emődy Dániel István szavai.

A táblát Kovács Béla, a Jobbik Magyarországért mozgalom európai parlamenti képviselője és vitéz Emődy Dániel István leplezték le, majd a jelenlévő társadalmi szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit. Az avatás a Himnusz eléneklésével zárult.

A rendezvényt Sós Lívia előadóművész és Holozsi Imre, a Beregszászi Művészeti Iskola tanárának előadásai színesítették.

Hadd szolgáljon ez a tábla üzenetként a kárpátaljai magyarok számára, hogy hányattatott sorsukban is vitézül álljanak helyt emberként és magyarként egyaránt!