Bélyegek, érmék, bankók, kitüntetések…

Advent harmadik vasárnapján Beregszászban a Beregvidéki Múzeum pincehelyiségében találkoztak Kárpátalja és a távolabbi ukrán régiók legelhivatottabb régiséggyűjtői, akik lelkesen tanulmányozták kollégáik gyűjteményeit, folyt a cserebere és sokan vásároltak is a gyűjteményükből hiányzó bélyeget, érmét, kitüntetést, bankjegyet, jelvényt stb.

Sepa Jánostól, a helyszínt biztosító Beregvidéki Múzeum igazgatójától megtudtuk, hogy Kárpátalja ismertebb régiséggyűjtői mellett Lembergből, Kijevből és Poltavából is érkeztek erre az eseményre. Sajnos a magyarországi és szlovákiai gyűjtők az ünnepek közelsége miatt nem jöttek el, pedig Ukrajna távoli városaiból érkezett vendégeink velük is találkozni szerettek volna. „Ennek ellenére senki sem csalódott, az ismerkedés mellett sok dolog cserélt gazdát. Ma sajnos tíz-tizenötször kevesebben foglalkoznak régiségek gyűjtésével nálunk, mint korábban. Ezen a negatív tendencián is változtathatnak az ilyen rendezvények, több apuka is elhozta a gyerekét, a fiatalok érdeklődtek az idősebb, profi résztvevőktől aziránt, hogy hogyan tudtak szert tenni igazi különlegességekre, nézegették a gazdag és változatos gyűjteményeket. Remélem, megfordítható az említett tendencia és a fiatalok között újra divat lesz gyűjteni valamit. Szerintem sokkal jobb, ha ilyen dolgokra költik a pénzüket, mint ha cigarettára vagy a pénznyelő automatákra. Ráadásul a gyűjtés bizonyos műveltséget is ad” – hangsúlyozta Sepa János.

A rendezvény szervezője, Medveczky Róbert bélyeggyűjtő elmondta: „A régiséggyűjtők találkozóját most másodszor rendeztük meg itt, Beregszászban, a Kárpátaljai Megyei Bélyeggyűjtő Társaság égisze alatt. Az előző találkozóra is itt, a Beregvidéki Múzeumban került sor, de az akkori rendezvényhez képest most sokkal többen vannak, körülbelül 45-50 gyűjtő. Ez talán annak is köszönhető, hogy a szervezés során sokkal több információt kaptak az emberek. Úgy látom, mindannyian elégedettek az összejövetellel. Ugyanakkor most szervezzük a régiséggyűjtők beregszászi klubját is, ahol minden csatlakozni szándékozót szívesen látunk. Hasonló rendezvényeket rendszeresen szerveznek Ungváron, Munkácson és Huszton, az ottani ismert gyűjtők közül is sokan eljöttek ma. Jövőre már három beregszászi találkozót is meghirdettünk, április 8-án, augusztus 12-én és december 9-én is itt, a beregszászi múzeum borászati gyűjteményének helyt adó pincében fogunk találkozni.”

Kérésünkre Medveczky Róbert beszélt a saját gyűjteményéről is: „Én elsősorban bélyegeket gyűjtök. Az édesapámtól örököltem ezt, ő is bélyeggyűjtő, én is gyerekkortól foglalkozom ezzel. Azt, hogy hány darabból áll a gyűjteményem, nem is tudnám pontosan megmondani, de az sem könnyebb kérdés, hogy melyik bélyeg a legértékesebb közülük. Számomra ugyanis nem mindig a pénzben legértékesebb darab a legbecsesebb, inkább az, amelyikre a legnehezebb volt rátalálni. Én elsősorban a Magyarországon, Csehszlovákiában, a cári Oroszországban és a volt Szovjetunióban 1945-ig kiadott bélyegeket gyűjtöm. Ezek közül az 1927-es, csehek által az olimpiai kongresszus tiszteletére kiadott bélyegeket volt a legnehezebb megtalálnom, ez aránylag nem számít drágának, de én nagyon örülök annak, hogy ha nehezen is, de végül sikerült megszereznem.”

A találkozón a bélyeggyűjtők mellett sok érme-, bankjegy-, jelvény-, kitüntetésgyűjtővel is lehetett találkozni. Többen árusítottak különféle bélyeg-, érme-, képeslap- és festménykatalógusokat, postatörténeti és más, a gyűjtők számára fontos szakkönyveket, illetve értékes, régi könyveket is. Az ismert ungvári gyűjtő, Olekszandr Volosin, aki sok dolog mellett régi képeslapokat és levelezőlapokat is gyűjt, bemutatta a Régi képeslapok Munkácsról című magyar és ukrán nyelvű könyvét, de elhozta nem mindennapi postai levelezőlap-, érme- és bankjegygyűjteményét is.

A beregszászi Derceni Gergely őseiről rámaradt bélyegeket és régi könyveket szeretett volna eladni. A bélyeggyűjtők közül sokan alkudoztak vele. Kérdésünkre elmondta: „Az árakat nem tudom, először vagyok itt. Érdeklődök a többiektől. Folyamatosan járnak itt a nyakamra, de 5–10 dollárt ígértek egy-egy régi bélyegemért, ami szerintem kevés érte. Egyelőre két régi, az Osztrák–Magyar Monarchiát bemutató könyvet tudtam eladni.”

Erdei Béla szintén régi magyar könyveket hozott magával, sokan megnézték, belelapoztak. Az idős beregszászi bácsi elmondta, hogy a könyveket nagyapjától, Erdei Sándortól örökölte, a nagyapa ugyanis sok mindent gyűjtött, mára gyűjteményeinek egyes darabjai igazi ritkaságoknak számítanak.

A monarchiát bemutató 130 éves könyv például 50 hrivnyáért cserélt gazdát. Annyit nekem is megért volna, annak ellenére, hogy nem gyűjtöm a régi könyveket. A szervezőktől megtudhattuk, hogy az érdeklődők legközelebb január 15-én Munkácson a Vörösborfesztiválon, vagy április 8-án ugyancsak a Beregvidéki Múzeum pincéjében találkozhatnak a régiségeket gyűjtő, csereberélő és árusító sok-sok emberrel. Mindenkinek ajánljuk, nem rossz vasárnapi program.

Badó Zsolt

Kárpátalja