Benedek Elek-mesét mutatnak be kárpátaljai óvodákban a beregszászi színészek

A pedagógiai körökben (is) méltán népszerű A művészetre nevelés a családban című kötet ajánlójában olvashatjuk, hogy „Aki szereti a szépet, az életet szereti. Aki gyerekkorában megtanult látni – ebben jelöli meg a könyv egyik szerzője a képzőművészeti nevelés célját –, az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánattól sújtottan jár az úton, meglátja a zöld fűben a kankalin ragyogását vagy a fecske röptének eleganciáját, és máris szebbnek látja a világot. (…) Orpheusz (…) lantja pengetésével megszelídítette a vadállatokat. Vajon hány „vadállat” megszelídítésére van szükség a mai világban is – emberségünkkel, jó szándékunkkal, amit nem utolsósorban a szép szeretete nevelt belénk?”

A látható és érezhető szépre a színházon, a színjátszáson keresztül is nevelhetünk, s ezt érdemes minél előbb elkezdenünk. Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művésznője ezt felismerve nem először készített gyerekeknek, fiataloknak szóló előadást. Ezúttal a Benedek Elek-emlékév apropóján állított össze az óvodás és kisiskolás korúak számára mesedarabot, melyet hamarosan Kárpátalja több magyar óvodájában bemutatnak.

– Első körben, 2019 júniusától harminc kárpátaljai magyar óvodába vihetjük el a mesénket a Nemzetpolitikai Államtitkárság, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően – árulta el a színésznő. – Ez azt jelenti, hogy összesen 1400-1500 gyerek tekintheti meg a darabot. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve 35-40 percesre terveztük az előadást, amely arról szól, hogy a szeretet, a bátorság, a hit legyőz minden akadályt. Ezt a tanítást szeretnénk közvetíteni a gyerekeknek Benedek Elek Az égig érő fa című meséjén keresztül, amelyhez zenét is szereztünk, dalocskákat is írtunk.

– Ki segített a zenei rész kidolgozásában?

– A dalok szövegét és zenéjét én írtam, a mese egy-egy témáját Jackanics Vaszja, egykori főiskolai színjátszós tanítványom készítette, illetve a stúdiómunka is az ő feladata volt.

– Korábban a Közlekedj okosan! című interaktív tanmesével – mely szintén a te nevedhez köthető – jártátok az óvodákat és iskolákat. Honnan jött az ötlet, hogy ilyen formában szóljatok a színjátszás segítségével a gyerekekhez?

– Az óvodásokat nehéz csoportosan behozni a színházba, problémás például az utaztatásuk megszervezése. A színházunkban főként elemi vagy általános iskolásoknak játszott meseelőadások a kisebbeknek hosszúak, az ovisok még nem bírnak 60–80 percet egy helyben ülni. Így egy olyan előadástípust próbálunk meghonosítani vidékünkön, amelynek révén a saját megszokott környezetükben tekinthetnek meg egy előadást, amely nem mellesleg hozzájuk szól. Az interaktivitás jellegét elsősorban az befolyásolja, hogy milyen reakciókat kapunk tőlük, ez alapján alakítjuk a játékot. Figyelünk arra, hogyan fogadják a gyerekek a látottakat, s azt szeretnénk, hogy velünk, színészekkel éljék át a történéseket.

– Mi alapján választasz témát?

– Az első ilyen mesejátékunk a közlekedésről szólt. Ferenci Attila színészkollégámmal játsszuk azt és ezt a mostani előadást is. Mindketten szülők vagyunk, ezért tudjuk, milyen kihívás a biztonságos közlekedésre való nevelés, tudjuk, milyen sok baleset történik az utakon, ezért választottunk olyan témát, amely a gyerekek hasznára is válik, s amelyet játékos formában taníthatunk. Idén a Benedek Elek-év kapcsán próbáltunk „mesésebb” anyaghoz nyúlni, kis varázslatot is belevinni, így megjelenik a színen a sárkány és a királylány vagy éppen a varázsmalac, s mindenféle olyan eszköz, amely a gyerekeket le tudja kötni.

Az utóbbi időben azt tapasztalom, hogy a szülőknek, mert rengeteg munkájuk van, s mert olyan a gazdasági helyzet Kárpátalján, amilyen, nincs lehetőségük eleget foglalkozni a gyerekükkel. Elfelejtjük azt, hogy a gyerek számára sokkal élvezetesebb és sokkal több pozitívumot ad a fejlődése szempontjából, ha leülünk hozzá esténként, s elolvasunk neki egy mesét, mint ha megnéz a tévében egy aktuális rajzfilmet. A meseolvasás mint szülői szokás elsilányul, sőt, kimarad, s a gyerek később, az iskolában, főiskolán nem szeret és nem is akar olvasni, mert nincsenek erre nevelve – ezt a tényt kutatások is igazolják. A meseelőadásainkkal megpróbáljuk felkelteni az érdeklődésüket az olvasás iránt. Reméljük, odahaza a szülőknek elújságolják, hogy megismertek egy Benedek Elek-mesét, így esetleg arra buzdítják és kérik majd a felnőtteket, hogy olvassanak nekik még meséket. S hátha a későbbiekben emiatt maguk is olvasni akarnak.

– Benedek Elek meséinek régies nyelvezete sok szempontból kihívás elé állítja a mai olvasót, különösen a gyerekeket.

– Valóban sok régies szó, szókapcsolat szerepel ezekben a történetekben, melyek jelentését ma már alig vagy egyáltalán nem ismerik. A mesejáték segítségével igyekszünk magyar anyanyelvünkre is tanítani a gyerekeket.

– Végéhez ért Az égig érő fa próbafolyamata. Igaz, hogy ketten álltok a színpadon, de rövid idő alatt több szereplőt meg kell elevenítenetek az előadás során, ami izgalmas feladat lehet a színész számára…

– Az előző mesében nem vagy alig használtunk segédeszközöket, mondhatni, magunk formáltuk meg a karaktereket. Itt viszont azt éreztem, hogy túl sok mesefigura van, ezért próbáltuk a szereplőket színesebbé tenni. Papp Viktória beregszászi kézműves nagy örömmel tett eleget azon kérésünknek, hogy alkosson bábokat a meséhez. Nem bábelőadást készítettünk, hiszen mi nem vagyunk bábjátékosok. A paraván előtt állva hívjuk segítségül ezeket a figurákat.

Színészként elmondhatjuk, hogy ez nagyon érdekes új tapasztalat volt számunkra, hogy hogyan tudjuk átadni a bábon keresztül a szereplő jellemét, illetve hogyan tudja hozzásegíteni a báb a színészi játékot ahhoz, hogy az adott karakter a gyerekek számára megelevenedjen.

– Nem feledkeztetek meg a díszletről és a jelmezekről sem.

– Ebben a színházunk kosztümöse, Kopinec György volt a segítségünkre. A mese központi eleme, az égig érő fa különleges látványt nyújt a színpadon, emellett a már említett paraván van segítségünkre a színpadi „átalakulások” során.

A díszletet a szállíthatóság miatt minimálisra terveztük, valamint azért is, mert az eddigi hatvan előadás során azt tapasztaltuk, hogy az óvodákban gyakran nincs túl nagy tér ezeknek a játékoknak a bemutatására.

– Hogyan illeszkedik ez a mesejáték a beregszászi színház korosztályos programkínálatába?

– A beregszászi színház legtöbb előadása a felnőtt közönségnek szól, legfeljebb egy-két meseelőadást tudunk kínálni a nagyobb gyerekeknek. Eddig nem volt programunk a legkisebbek számára. A Közlekedj okosan! és Az égig érő fa célközönsége a 4–8 év közötti korosztály, de sok kamasz, sőt felnőtt is élvezettel vesz részt az előadásokon.

– A (kárpátaljai magyar) színjátszás népszerűsítése felől nézve is lényeges, hogy a gyerekek már ilyen kicsi korban részt vehetnek színházi előadáson.

– Ez a legeslegfontosabb célunk. Amellett, hogy vidámságot, szórakozást, játékos tanulást nyújtunk nekik, megismertetjük őket a színház, a színjátszás világával. Ha már ebben a korban megkínáljuk őket ilyen típusú kulturális élménnyel, akkor a későbbiekben jó eséllyel vágyat éreznek majd arra, hogy a színházat is rendszeresen látogassák. Ennek a szokásnak a kialakítása a mi feladatunk is.

– Hogyan szervezitek az előadások helyszíneit, illetve hogyan tudják elhívni az intézmények a mesejátékot magukhoz?

– Általában magam keresem fel ezeket az intézményeket, amelyek vezetőivel együttműködve választunk időpontot. Mivel ez a program a magyar állam támogatását élvezi, így ingyenesen tekinthetik meg a befogadó óvodák és iskolák növendékei. Ráadásként a gyerekek témához kapcsolódó ajándékot is kapnak. Az előző mesénél fényvisszaverő kulcstartóval gazdagodtak, ezúttal karkötővel lepjük meg őket.

A projektet a Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság is támogatja. Az egyesület szakemberei elkísérnek minket a helyszínekre. A helyi óvodapedagógusok segítségével idővel vizsgálni fogják, milyen hatással van a mesénk a kicsik fejlődésére.

– Legközelebb mikor és hol látható Az égig érő fa című meseelőadás?

– Leghamarabb Kígyóson és Nagyberegen mutatjuk be június 4-én, majd június 5-én két beregszászi óvodában, június 6-án Jánosiban és Balazséron, június 7-én pedig Muzsalyban és Benében tekinthetik meg a gyerekek az előadást. A program végén a gyerekek és az óvodák rajzpályázaton vehetnek részt.

– Sok sikert kívánunk a mesekörúthoz!

Sin Edina
Kárpátalja.ma