Egy megújulást akaró nemzet küzdelme – ’48-ra emlékeztek Beregszászban

Beregszászban is megemlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulójáról március 15-én.

A Beregszászi Polgármesteri Hivatal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a történelmi egyházak által szervezett emléknap programja ökumenikus istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban. Ezután az ünneplők megkoszorúzták a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház épületén lévő Petőfi-emléktáblát, majd a tömeg Petőfi Sándor szobrához vonult. Az ukrán és a magyar himnusz elhangzása után felcsendült a Nemzeti dal Ferenczi Attila tolmácsolásában.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszéde elején kiemelte, hogy az elmúlt időszakban milyen nagyméretű negatív kampány indult az ukrán médiában az országban élő nemzeti kisebbségek ellen. Megemlítette az ominózus oktatási törvényt és az új nyelvtörvényt is.

– Egyfajta kettősség tapasztalható a kárpátaljai magyar közösség vonatkozásában, hisz nagy a nyomás azok irányából, akik visszaszorítanák a sokat említett orosz világot Ukrajnában, még akkor is, ha egyfajta járulékos veszteségként csorbulnak a magyar kisebbségek jogai – fogalmazott a polgármester.

Zárógondolatként elmondta, hogy a nyelvi, kulturális sokszínűség volt jellemző a forradalom és szabadságharc vezéreire, hőseire is.

Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üdvözletét tolmácsolta.

Íjgyártó István, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete elmondta, hogy március 15-én nem csak a pesti forradalomra emlékezünk, hanem az azt megelőző ötven évre is, amikor Kazinczy Ferenc és társai felemelték és európai színvonalú kultúra hordozójává tették a magyar nyelvet; amikor Kölcsey Ferenc papírra vetette nemzeti imádságunkat; amikor Kossuth és Wesselényi az új polgári társadalom megteremtéséért harcolt. – Mindezek a küzdelmek értek össze 1848 márciusára, egy megújulást akaró nemzet egymást követő generációinak tetteinek jóvoltából.

Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke felidézte a ’48-as szabadságharc eseményeit és a szülőföldön való maradás fontosságát hangsúlyozta.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke emlékeztetett az ökumenikus istentiszteleten elhangzottakra a választott nép negyvenéves vándorlásáról. – Köszönetet kell mondanunk a nemzet napszámosainak, szülőknek, nagyszülőknek, akik nevelik a következő generációt, erősítik a közösséget és próbálják a magyar lélek pislákoló fényét fenntartani. Erről is szól március 15-e – fogalmazott az elnök.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta, hogy ünnepünk elsősorban a szabadságról szól. Arról az érzésről, amely valamennyi magyarban megvolt, megvan és meg is lesz. Ezért vonultak fel a márciusi ifjak, ezért írta meg Petőfi a Nemzeti dalt. Kiemelte, hogy ezeket az ifjakat a szabadságvágy hajtotta, s a vágy, hogy a magyarság vegye kezébe saját sorsának irányítását. Sajnálatát fejezte ki, hogy 2019-ben Ungváron nem tudunk megemlékezni nemzeti ünnepünkről Petőfi szobránál, hisz – elegánsnak nem nevezhető módon – egy másik rendezvényt szerveztek rá.

– A kommunizmus bukása után egy jobb jövőre számított a helyi magyarság, azonban néhány éve újra negatív tendenciákat mutat a kisebbség helyzete – folytatta Brenzovics. Szólt alapvető emberi jogaink eltiprásáról, arról, hogy továbbra is ki kell állnunk magyarságunkért, és mindenkit buzdított az ukrajnai elnökválasztáson való részvételre. – Jövőre, ha találkozunk, már egy kicsit más, de reméljük, hogy jobb világ lesz – zárta szavait a politikus.

A Szózat eléneklését követően az emlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúit Petőfi Sándor szobránál.

Mondik Márta
Kárpátalja.ma