Felavatták a nagyberegi tájházat

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőit és néprajzosait már jó ideje foglalkoztatta egy tájház mint muzeális intézmény létrehozása.

E nemes gondolat és szándék beteljesedésének lehettünk tanúi, amikor február 15-én Nagyberegen felavatták, s hivatalosan is átadták a tájházat.

Az átadási ünnepséget megtisztelte jelenlétével Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium államtitkára, Misovicz Tibor, a Külügyminisztérium Gazdálkodási és Igazgatási Ügyekért Felelős helyettes államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Ljubka Katalin, a KIM kárpátaljai kapcsolattartási főosztályának vezetője, valamit Bacskai József, ungvári és Tóth István, beregszászi magyar főkonzul.

A vendégek az esti órákban érkeztek Nagyberegre, miután Beregszászban megbeszélést tartottak a beregszászi magyar felsőoktatási intézményben eddig megvalósult felújítási munkálatokról, illetve a további fejlesztési tervekről (a témában bővebben ITT olvashat).

Az avatási eseményen Németh Zsolt, Répás Zsuzsanna és Kész Barnabás, a Rákóczi-főiskola tanára elhelyezték az átadásról szóló táblát az épület külső falán.

Egykor rengeteg hasonló ház volt a Nagyszeren, ahogy Nagyberegnek ezt a részét nevezik, ám sokat átépítettek. Ennek a lenyomatai megmaradtak, s a mi feladatunk megvédeni azt, ami még megmaradt, ami még védhető – hangzottak Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonyának gondolatai.

Németh Zsolt beszédében örömét fejezte ki aziránt, hogy az Európai Unió Keleti Partnerség programnak ilyen gazdag és színes programjai vannak. Az államtitkár hozzátette, ez a múltról szóló tájház egy élni akaró közösség produktuma.
A magyarországi külügyminisztérium által támogatott program keretében a nagyberegi tájház csűrjének falait, illetve tetőszerkezetét újították fel.
Az udvarban álló keresztcsűr így alkalmassá vált arra, hogy abban foglalkoztató helyiséget alakítsanak ki. A felújított épületek nemcsak a hagyományos paraszti életmódot vizuálisan bemutató múzeumként szolgálnak, hanem alkalmasak különböző hagyományőrző foglalkozások megtartására a főiskola tanító- és óvodapedagógia szakos diákjai, a hagyományőrző programok, táborok résztvevői, valamint az érdeklődők számára. Fontos a paraszti élet hagyományos szokásvilágának, munkaalkalmainak élethű bemutatása, a helyi tradíciók, a lokális identitás megmentése, megőrzése, erősítése.

Az 1898-ban emelt ház műemlék jellegű épület, mely a helyi építészeti sajátosságokat viseli magán. Az épülethez kisebb földrész is tartozik, ahol növénygyűjtemény kialakítását tervezik. Az udvar alkalmas arra, hogy különböző népi kézműves foglalkozásokat tartsanak itt. Az elképzelések megvalósítását már az idén elkezdik, hiszen húsvét apropóján ki lehet használni az épületet. A továbbiakban különböző érdekes programok szervezését tűzték ki célul a főiskola néprajz szakos tanárai, hogy élettel töltsék meg ezt a muzeális intézményt.