Györgyök Beregszászban

Ma ünneplik névnapjukat a Györgyök.

Nevük a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius változatából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó. A magyar történelem jó néhány Györggyel büszkélkedhet, gondoljunk csak a parasztvezér Dózsa Györgyre, a hős várkapitány Drégely Györgyre, vagy akár a honvédtábornok Klapka Györgyre.
Hírneves Györgyök sorában Beregszász sem panaszkodhat, hiszen első gyógyszertárát Lipóczy György nyitotta meg 1813-ban, s a város első könyvnyomdájának megalapítása is egy György – Deák György – nevéhez fűződik.
A név jelentéséhez hűen György nevű mesterembereknek sem volt híján Beregszász: A kéményeket Balázs György kéményseprő tartotta rendben, míg virágpalántákat Rabovszky György kertészetében lehetett vásárolni – olvashatjuk Csanádi György Régi beregszásziak című munkájában.
1865-ben költözött a Vérke-parti városba Ekkel György honvédszázados, aki először a Beregszászi Hitelintézet jogtanácsosa, majd elnöke volt. Később a szabadelvű párt vezére lett, 1899-től pedig a Bereg megyei honvédegylet elnöke volt, illetve a beregszászi római katolikus egyház gondnokaként tevékenykedett.
Nyugdíjas korában a Bereg megyei Kaszinó korelnöki tisztségét töltötte be, emellett ügyvédként dolgozott, vállalta a hadiárvák, hadiözvegyek, a szabadságharc hadirokkantjainak jogi képviseletét.
Beregszászban nyugszik, ahol síremlékét október 6-án és március 15-én évről évre megkoszorúzzák.
Szintén a György nevet kapta a keresztségben Ricsey György orgonaművész, aki 1891. július 11-én született Beregszászban. A Budapesti Zeneakadémián tanult zongora, orgona és zeneszerzői szakon, 1923-ban tért vissza szülővárosába, ahol zenét és éneket oktatott az állami főgimnáziumban.
1925-ben ő tervezte a beregszászi református templom ma is működő kiváló kétmanuálos, 24 regiszteres orgonájának diszpozícióját, melyet aztán a cseh Rieger-orgonagyár épített meg.
1926 telén egy féltékeny hölgy kénsavval arcon öntötte. Örökre elveszítette szeme világát. Ezután főleg zongoraleckékből tartotta fenn magát, a városi moziban zongorán kísérte a némafilmeket, de éjjeli mulatókban és bárokban is fellépett. Mindezek mellett tovább tanított, mindenkit a zene szeretetére oktatott.
Druszája, Deák György a beregszászi gimnázium tornatanára és a fiú cserkészcsapat parancsnoka volt. Később a gimnázium cserkészcsapata belépett a Magyar Cserkészszövetségbe, az átigazoláskor a 170. sz. Esze Tamás cserkészcsapat nevet vette fel.
Deák György volt a gimnázium Bethlen Gábor Sportkörének vezetője, tagja volt az Országos Rákóczi Szövetségnek, a Magyar Atletikai Szövetség Keleti Kerületi Bizottságának, a Magyar Tornászszövetség Keleti Kerületi Tanácsának.
Azonban e kitűnő személyiség is a málenykij robot áldozatává vált, soha nem tért haza a szolyvai haláltáborból.
A Beregszászi Állami Főgimnázium mellett a Kossuth Lajos Középiskola is számos kiváló pedagógussal büszkélkedhet, köztük Sztrizsák Györggyel, aki az intézmény igazgatói posztját is betöltötte.
A mesterek és a pedagógusok mellett György nevű művészek is tevékenykedtek Beregszászban, többek között Novakovszky György, aki a Mágnás Miskában mutatkozott be a város színházában. Szintén a művészek sorát gyarapítja Benkő György festőművész, aki 1947-ben látta meg a napvilágot Beregszászban.
Április 24-én György nevű ismerőseinket ünnepeljük, Isten éltesse őket!