„Hass, alkoss, gyarapíts…” – csendes koszorúzás Huszton

„Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet.”

Bethlen Gábor

A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) minden év októberében megszervezi a Bethlen-napot. A kialakult háborús helyzet azonban idén nem tette lehetővé a nagyobb volumenű rendezvények megszervezését, így a civil szervezet, a huszti református és római katolikus egyházközség csendes koszorúzást tartott Kölcsey Ferenc Huszt című emléktáblájánál október 8-án.

Az esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban, ahol Jenei Károly lelkész és Szulincsák Sándor római katolikus esperes hirdettek igét. Ezt követően a jelenlévők átvonultak a huszti várhegy lábánál lévő táblához, majd megkoszorúzták az emlékművet.

Molnár Krisztina, a PCS koordinátora az újságíróknak elmondta, hogy a Bethlen-napot 2013-ban hagyományőrző céllal, Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából indítottak útjára. A kialakult helyzet miatt viszont tavaly és idén sem sikerült nagyobb fesztivált szervezni, így csendes koszorúzással emlékeztek.

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora kiemelte, hogy előre haladni csak úgy lehet, ha az ember időnként belenéz a visszapillantó tükörbe, és látja, hogy honnan jött, s ezáltal könnyebb megtalálni azt az utat is, hogy merre tartunk.

– Éppen ezért azokra a nagyokra emlékeznünk kell, akik tettek valamit, akik hatottak, alapítottak és gyarapítottak, azért, hogy a haza fényre derüljön. Bízunk abban, ha emlékezünk nagyjainkra, és a jelenben tesszük a dolgunkat, akkor előbb-utóbb Kárpátalja és Ukrajna felett is kivirul az ég.

Bethlen Gábor 1613. október 23-án került Erdély élére. Egy évtized leforgása alatt sikerült európai jelentőségűvé emelnie a kifosztottan megörökölt kis fejedelemséget. Az 1629-ben bekövetkezett haláláig nemcsak Erdély függetlenségéért küzdött, de a kultúrát, az oktatást is támogatta.

1622-ben a császárral kötött különbéke értelmében hét magyar vármegye (Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod, Abaúj), valamint Tokaj, Munkács és Ecsed vára is az ő birtokába került. Beregszászban kastélyt is építtetett magának halála évében. Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély és a hozzá tartozó régió egyaránt aranykorát élte.

Az esemény a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében a Magyar Kormány támogatásával valósult meg.

Mondik Márta

Kárpátalja.ma