Kárpátalja ma: Beregvidéki Múzeum

A Beregvidéki Múzeum a Beregszászban Bethlen utca elején, egykori Bethlen-kastély épületében található.

A múzeum gazdag gyűjteménye bemutatja az egykori Beregvármegye eseményekben, tragikus fordulatokban gazdag ezeréves történetét, az itt élő népek – magyarok, ruszinok és más nemzetiségek – szabadságküzdelmét.
Az ásatások során feltárt és itt kiállított tárgyak, eszközök jól jelzik, hogy az ember több ezer évvel ezelőtt már birtokába vette ezt a vidéket. A múzeum paraszti szerszámainak, eszközeinek felvonultatásával bepillantást nyújt földműves őseink életébe, az évszázadok során itt tevékenykedő ügyes mesteremberek által készített használati tárgyak révén megismerhetjük a lakosság valamennyi rétegének mindennapjait, képet kapunk munkamoráljáról csakúgy, mint vallási életéről, hiedelmeiről, pihenési, szórakozási szokásairól. A kiállított tárgyak összeállítói külön figyelmet szenteltek azon kiemelkedő személyiségek életének bemutatására, akik sokat tettek a vidék felemelkedéséért, hírnevének öregbítéséért.
A Beregvidéki Múzeum 2002. március 30-án nyílt meg. A múzeum számára méltóbb helyet aligha lehetett volna találni, ugyanis abban a kastélyban helyezték el, melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben épített. Ez Beregszász legrégebbi épülete, amely a XVII. század végén a Rákóczi család birtokába jutott. A nagyságos fejedelem többször megfordult benne, itt adta ki 1705. december 20-án személyi felkelésre buzdító kiáltványát, amelyben a kurucfelkelés zászlaja alá hívott mindenkit, akinek drága a haza és a szabadság. A kastély ódon falai, boltíves folyosói, tágas termei ily módon nagy időknek tanúi.
Az intézmény megnyitásakor még csupán 42 kiállított tárgyat tekinthetett meg a látogató. Mostanra az exponátumok száma meghaladja az 1 100 darabot. A múzeum vezetőinek sikerült a jó ügy érdekében mozgósítani Beregszász polgárait. Igen sokan számos értékes régiséget ajánlottak fel a múzeum számára.
A múzeum tárlata időrendi sorrendben mutatja be vidékünk múltját, történelmi ereklyéit. Az 1. számú teremben az itt élt ősember tárgyai láthatók. A tárlókban mamutfogakat, pattintott kőszerszámokat, csiszolt vésőket, késeket, kőbaltákat, számos bronzkori karperecet, őrlőkövet, cserépedényt tekinthetünk meg. Különösen érdekesek a római kori leletek, a XV–XVI. századi cserépégető kemence maradványai, öntőformái. A múzeum értékes darabja egy XI. századból származó urna. A beregszászi geológusok felajánlották a Beregvidéki Múzeumnak ásványgyűjteményük egy részét. Ily módon az ide látogató megtekintheti a vidékünkön található ásványi kincsek – arany-, barit-, alunit-ércek, stb. mintáit. A múzeumban őrzik II. Rákóczi Ferenc zászlajának hű mását. Emellett még számos Rákóczi-korabeli ereklyét tekinthetünk meg. Igen gazdag a múzeumnak az első világháború előtti és utáni Beregszászt bemutató gyűjteménye. Itt tekinthetjük meg a Csehszlovák megszállás alatti időkből származó háromnyelvű (ruszin, cseh, magyar) utcanévtábláit, a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület tagsági könyvét, a beregszászi polgári iskola tanulóinak sapkacímereit, cserkészjelvényeit, a Royal szálloda menükártyáját stb.
Különösen gazdag a múzeum néprajzi gyűjteménye. A kiállított szilkék, csecses korsók, egyéb háztartási eszközök, a díszes faragású mángorlófák, a fából készült több tucat darabból álló összerakható játékok, a rokkák, a guzsalyok nemcsak őseink ügyességéről, tehetségéről tanúskodnak, de szépre törekvésükről, jó ízlésükről is.
Sepa János, a múzeum alapító igazgatója régen gyűjti a frigyesfalvai, dolhai és más vasöntődékben készült régi, díszes vaskályhákat. Gyűjteménye összesen 22 darabot számlál, hetet ezekből a múzeumnak ajánlott fel. Közöttük van egy a falon keresztül fűthető gazdagon díszített vaskályha is.
Külön tárlókban kaptak helyet Beregszász neves szülöttéről, a Fedák Sáriról készült korabeli képeslapok, melyek különböző szerepekben örökítették meg a magyar operett halhatatlan csillagát. A híres színésznőről ez a leggazdagabb képeslapgyűjtemény.
A múzeum folyosóin gazdag érem- és papírpénz-gyűjteményt tekinthetnek meg az idelátogatók. Itt is számos kuriózum található. Többek között a „kuponkorszak” ( a múlt század kilencvenes éveinek elejéről) milliós címletű bankjegyeit, a világ legkisebb „meghívóit”. A szovjet éra végén a hatóságok szemérmesen így hívták az embereknek havonta kiosztott cukor-, szappan-, liszt-, pálinka-, cigarettajegyeket.
A már említett Fedák Sári képeslap-gyűjteményen, a Kárpátok ásványi kincseit bemutató gyűjteményen és a vidékünkön gyártott díszes vaskályhákon kívül múzeumunk számos ritkaságszámba menő tárggyal rendelkezik. Nálunk tekinthető meg az a beregszászi pénz, amely az első világháborút követően 1919 szeptembere és 1920 januárja között volt érvényes, az úgynevezett átmeneti korszakban. Itt láthatók a Kárpátalján gyártott első ásványvizes üvegekből néhány darab. Kaloda a XVIII. századból, billogozóvas ugyancsak ebből a korból. Az idelátogatók a kiállított tablókon elolvashatják a kárpátaljai várak és erődítmények történetét (két nyelven: magyarul és ukránul).
Forrás: karpataljaturizmus.hu