Kodály-emlékkoncert az UNESCO párizsi központjában

Magyar zenei esttel tisztelegtek Kodály Zoltán előtt halálának ötvenedik évfordulója alkalmából csütörtök este Párizsban, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO székházában.

A Fülep Márk fuvolaművész művészeti vezetésével összeállított Magyar motívumok című klasszikus- és népzenét, valamint dzsesszt átölelő koncert a magyar tájakat körbejárva mutatta be a népzene, Kodály Zoltán és Bartók Béla, valamint a kortárs zene és a népi ihletésű improvizációk közötti kapcsolatokat.

A szólisták – Borbély Mihály dzsesszzenész (klarinét, tárogató, szaxofon, kaval, tilinkó), Fülep Márk (fuvola, pikoló, altfuvola, flóta, hosszú furulya, tilinkó) Lukács Miklós (cimbalom), Bognár Szilvia (ének), Sipos Mihály (hegedű), Tóth Ildikó „Fecske” (tánc) és Farkas Zoltán „Batyu” (tánc, ütőgardon, dob) – a magyar kortárs zenéből, Kocsár Miklós és Farkas Ferenc műveiből tekintettek vissza a népdalfeldolgozásokra és jutottak el a tiszta népzenéig, majd népi ihletésű improvizációkat adtak elő, anélkül, hogy ezeket a műfajokat elegyíteni próbálták volna.

A programban a mai magyar zeneszerzők művei mellett Kodály és Bartók művei, a népi ihletésű írott zene, a népzene és a népzenei ihletésű dzsessz is szerepelt.

A párizsi magyar nagykövetség, az OECD és UNESCO Állandó Képviselet, valamint a Párizsi Magyar Intézet közös szervezésében létrejött koncertet köszöntő beszédében Cséfalvay Zoltán, Magyarország UNESCO-nagykövete és Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára emlékeztettek arra, hogy az UNESCO tavaly felvette a szellemi kulturális örökség listájára a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzését, Kodály Zoltán munkásságának elismeréseként pedig a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulóként kezeli.

A Kodály-módszer egyébként a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel az ENSZ szakosodott szervezete, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.

Íjgyártó István az MTI-nek elmondta: a párizsi koncerthez hasonló események azért fontosak, mert Kodály méltatlanul kevés nemzetközi figyelmet kap ahhoz képest, hogy milyen nagy tehetség és milyen kiváló zenész volt.
A kormány célja, hogy a zenepedagóguson és a zenei módszer kidolgozóján kívül az alkotóművész Kodály is előtérbe kerüljön – hangsúlyozta az államtitkár, aki reméli, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a Kodály-évre készített kiállítás is látható lesz majd Párizsban.

„A nagyon nagy hagyományokkal rendelkező nemzetközi szervezetek mindegyike problémákkal küszködik. Ez az az időszak, amikor összefogásra és megerősítésre van szükség” – mondta az államtitkár annak kapcsán, hogy az UNESCO 58 tagú végrehajtó tanácsa egy héttel ezelőtt választotta meg Audrey Azoulay volt francia kulturális minisztert új főigazgatónak, alig egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael bejelentette, 2018 végi határidővel kilép a belső harcokban meggyengült szervezetből.

„Magyarország kiáll amellett, hogy az UNESCO-ban fontos munka zajlik. Azt szeretnék, ha kevesebb teret kapna a politika és többet az, amiért létre jött ez a szervezet. Mindettől függetlenül úgy gondoljuk, hogy a kisebb kultúrák megjelenése szempontjából ez egy nagyon fontos szervezet, amelynek meg kell maradnia” – tette hozzá.