Középkori templomok útján – kiállítás nyílt Beregszászban
Középkori templomok világába kalauzolta a résztvevőket az a kiállítás, melyet január 17-én nyitottak meg Beregszászban. Középkori egyházi örökségünk egy szelete tükröződik a kiállított tablókon, régi templomaink képe köszön vissza, melyek ma sem csak a kisebb közösségek alkalmainak színhelye, hanem a turisták számára is csalogató látványosságként szolgál.
A Középkori Templomok Útja Egyesület a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) társszervezésében nyitotta meg kiállítását a főiskola épületében.
A megnyitón elsőként Deák Attila, az egyesület titkára köszöntötte a megjelenteket.
„Minden olyan lépés, mely közelebb visz múltunkhoz, nagyon fontos” – e gondolattal kezdte köszöntőjét Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora. Mint mondta, Kárpátalján gyönyörű templomok vannak, melyek közül néhány világörökségként is szerepel az UNESCO adatai között. Viszont nagy részük még nincs feltárva. Ezért is fontos minden olyan lépés, mely a templomok feltárását, kutatását szolgálja.
„A jelenlegi turisztikai és turizmusfejlesztő rendezvény, akárcsak más hasonló jellegű esemény, a nemzeti összetartozást, magyarságunk 21. századi megélését és tudatosítását szolgálja” – mondta Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja. Hozzátette, hogy a középkori templomok útja összeköti a nemzetrészeket, éljenek a határ bármelyik oldalán.
A kiállítást, mely egy művészettörténeti utazás is egyben, a szervezők konferenciával és szakmai műhelytalálkozóval kötötték egybe, melyen örökségvédelmi és turisztikai szakemberek fejtették ki álláspontjukat és tartottak ismeretterjesztő előadásokat az örökségvédelem és az örökségturizmus témakörében.
Kollár Tibor örökségvédelmi szakértő, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke mutatott be olyan templomokat, melyeknek több közös vonásuk is van, s melyek kivétel nélkül műalkotások. Ezen templomok turisztikai célpontok is egyben. Elsőként a gerényi templomról volt szó, mely egyedinek számít a magyar nyelvterületen, s Magyarország határain kívül sem találkozhatunk hasonló építésű templommal.
Ezt követően az értékőrzés és értékteremtés fontosságára hívta fel a figyelmet előadásában Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténész.
A rendezvény második felében a turisztika kapott hangsúlyt. Deák Attila a Felső-Tisza-vidék egyházi műemlékeire alapozott turizmusfejlesztéséről, annak lehetőségeiről és kihívásairól beszélt. Berghauer Sándor, a II. RFR KMF docense az örökségturizmus a kárpátaljai idegenforgalomban betöltött szerepét és jelentőségét taglalta. Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tiszteletbeli elnöke a fenntartható kulturális örökségfejlesztés kárpátaljai lehetőségeiről beszélt.
A kiállított tablók megmutatják és bebizonyítják, hogy a Felső-Tisza-vidék a rejtőzködő kincsek világa. Ez a vidék a középkori templomok földje, középkori egyházi örökségben a Kárpát-medence egyik leggazdagabb vidéke, ahol a gótika és a reformáció rendkívüli egyedi kulturális örökséget hagyott az utókorra. Itt a fehérre meszelt falak mögött értékes és évszázadokra visszamutató freskók lapulnak meg. A templomokban látható kazettás mennyezetet pedig a népművészet legszebb emlékei közé sorolják. Ezeket az örökségeket fűzi egybe és tűzi ki úticélul a Középkori templomok útja.
A kiállítás február 8-ig tekinthető meg a főiskola Gross Arnold kiállítótermében.
Gál Adél
Kárpátalja.ma