„Mert kezdet nincs, csak folytatás van …” Megjelent a KVIT első füzete

A tavalyi év végén „Mert kezdet nincs, csak folytatás van…” címmel a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jelent meg a beregszászi székhelyű Kovács Vilmos Irodalmi Társaság KVIT-füzetek című sorozatának első darabja. A dekoratív könyvecske a KVIT tagjainak szépirodalmi írásaiból és a műhelymunkáról szóló beszámolókból ad ízelítőt Marcsák Gergely szerkesztésében. Aki a kezébe veszi a füzetet, Csornyij Dávid, Gálfi Dezső, Kertész Dávid, Csordás László, Kovács Eleonóra, Marcsák Gergely, Nagy Tamás, Pák Diána, Ráti Emese, Shrek Tímea, Szabó P. Dóra és Varga Nikolett válogatott írásait olvashatja.

A bevezetőben Csordás László, a KVIT elnöke röviden bemutatja a fiatal társaság történetét, munkásságát, célkitűzéseit. A második, Szépirodalom címet viselő fejezetben következnek a művek, mégpedig Csornyij Dáviddal indul a seregszemle. Dávid egyszerre két helyen is tanul, miközben a Debreceni Egyetem doktorandusza, szeptembertől az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elsőéves hallgatója. Hat verssel van jelen a válogatásban. Kiemelem a Határeset címűt, pontosabban annak két remekbe szabott sorát: „Homályos spirálok cikáznak a szempilláim között, … gondolkodom, hány istent kell még eljátszanom…”. Nem véletlen a kiemelés, hiszen az isten-téma több versben, így a Hiba az isteni kreációban és a Vadászat istenségem kegyelméből címűben is jelen van. Az időutazás kérdései címet viselő műben is felbukkan a Teremtő, akit azért fizet le a költő, hogy kapjon a holnapból egy szeletet. Nem ismerem Dávid teljes eddigi munkásságát, de úgy vélem, ez nem csupán a szerkesztőnek köszönhető, hanem költészetében kiemelt helyen van az isten, a teremtés, az ember alkotója.

Kertész Dávid három prózával képviselteti magát. A fiatalemberről tudni kell, hogy ő is a Kárpát-medencei Tehetséggondozó hallgatója, a közelmúltban pedig felvették a Pen Clubba. Nagyon tetszik a Homines super omnes című sci-fi novellája, szeretem a tudományos fantasztikus irodalmat. A történet egyszerre szól az emberi nagyságról és a gyarlóságról. A Földet idegen lények támadják meg, többször is, ám a különféle lényeknek nem sikerül leigázniuk a homo sapienst, sőt az ellentámadás kegyetlen és végzetes. Megdöbbentő, ugyanakkor sorsszerű végkifejlete van a Sírrabló című novellának, ahol a szerző hitelesen rajzolja meg a nyomort, az ember gyakorlatias aljasságát, mert az asszony terhessége 200 fontot spórol meg a családnak.

Kovács Eleonóra történész, prózaíró, szövegeiben elképzelt és a múltban többször is bekövetkezett kataklizma utáni, kaotikus világot alkotott. A beválogatott szövegrészekben felbukkannak a szerző emblematikussá vált figurái: Mimóza, Olimpia, Philipposz és Z. Kovács Eleonóra Z.-je megfoghatatlan, titokzatos, egy sajátságos teremtett világ elidegeníthetetlen része vagy talán inkább tartozéka. Nem egy klasszikus főhős, számos szövegben csupán említésként bukkan fel, vagy csak tétlen szereplője az egyszerre kaffkai és örkényi stílusjegyekkel bíró világ-történésnek vagy inkább történés-világnak. Ebben a világban minden és semmi zajlik egyszerre. Részlet a Látogat című szövegrészből: „Az ajtó fölött Krisztus, két apostollal. A többi tíz az első hódítás idején, a kataklizma előtt ötszáz évvel eltűnt. Egy falfirka ezt hirdeti.”

Marcsák Gergelytől hat, főként a kárpátaljai kisebbségi magyar sorssal foglalkozó verset olvashatunk. Az Örök fogság című műben a messzi Baskíria földjében találja meg az utolsó kárpátaljait, akit a balsors nem engedett haza a gyötrő szovjet lágerből. A Tiborc panaszá-ban görbe tükröt tart a XXI. század elejének embere elé, amikor a legszentebb eszméket is bemocskolják, eltapossák, ahol a „pénzért bármit” a fő irányelv. A Különjárat című költeményt az teszi érdekessé, hogy ez a címadója annak a közelmúltban megjelent antológiának, amiben a KVIT tagjai mellett a KMMI tehetséggondozó pályázatának nyertesei is helyet kaptak.

Ugyancsak versekkel van jelen Nagy Tamás. A Valamilyen magyarázat a születése körüli eseményekkel foglalkozik, az olvasó a szerzővel együtt tudhatja meg, az miért késik el folyton. A címével ellentétben Beregszász szürke mindennapjaiba kalauzol el az Ünnepi pillanat című szabadvers. Részlet a fuldoklás című versből:
nem beszél az álmairól, inkább sejteti.
beolvad a tömegbe, de nem válik vele eggyé.
félelmét cseppenként kapta,
akár egy kórházi beteg az infúziót.

Pák Diánának először a Szárnypróba című antológiában olvastam írásait. A füzetben három verse jelent meg, közülük a Sztakkátó címűt tartom a legjobban sikerültnek. Ráti Emese két verssel és egy, az iskolás évekkel foglalkozó prózával van jelen.

Shrek Tímea a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet magyar kultúra napi rendezvényén vehette át Vári Fábián László főszerkesztőtől az Együtt 2017. évi Nívó-díját. Timi még nem rendelkezik önálló kötettel, de már ismert írónak számít, műveit ukrán és spanyol nyelvre is lefordították. Verseket is ír, fő profilja mégis a próza. Műveiben megfigyelésen alapuló, valóságtartalommal bíró történeteket mesél el. Hitelesen mutatja be Beregszász cigányságának életét. Ilyen a füzetben szereplő Koldusok című novella is. A 82 rubel pedig egy jobb sorsra érdemes család története.

Szabó P. Dóra teljesen ismeretlen a számomra. A füzetben található két prózája közül a Tizenhét címűt tartom jobbnak. Megrázó, elgondolkodtató történet, ahol a zaklatott meseszövés következtében a szomorú és megdöbbentő befejezésig izgalomban tartja az olvasót.

Varga Nikolett itt szereplő két prózája közül, Az ajtó mögött című novellát tartom jobbnak, ahol egy egyetemista lány mesél a bohókás öregasszonyról, akinél szobát bérel.

A KVIT füzet harmadik fejezetében a korábbi műhelymunkákról írt beszámolók vannak. Aki konkrétabban érdeklődik a KVIT tevékenysége felől, olvassa el Gálfi Dezső 2014-ben Felszállási engedély bárki számára címmel írt részletes beszámolóját. Kertész Dávid 2015-ben Kultúrnomádok Kárpátalján címmel írt az irodalmi karaván eseményeiről, egy évvel később Marcsák Gergely Tervezésből jeles címmel ecsetelte az egyik foglalkozás történéseit. A KVIT-esek olykor meghívnak körükbe ismert magyar szerzőket, egy ilyen meghívásnak tett eleget 2017-ben Finta Éva is. A Sárospatakon élő költő és tanár Hazahívás címmel vall élményeiről: „A jövőjét játékosan vagy kínlódva sürgető ifjúság egyaránt lenyűgöz, mint ahogy a titok is, ami a kiteljesedés ígéretét bimbózza, rügyezi, tavaszozza.”

Összességében, irodalmi értékét tekintve a „Mert kezdet nincs, csak folytatás van…” című könyvecske sokkal egységesebb, mint a Szárnypróba című antológia volt. Igaz, hogy a beválogatott művek színvonala között itt is van némi különbség, de nem annyira jelentős. Viszont hiányolom a válogatásból Csordás László és Gálfi Dezső szépirodalmi műveit. Gratulálok a KVIT alkotóinak, várom a következő füzetet.

„Mert Kezdet nincs, csak folytatás van …” Válogatás a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagjainak írásaiból, naplójegyzetek a műhelymunkák résztvevőitől. Szerkesztette: Marcsák Gergely. Kárpátaljai Fiatal Magyar Alkotók Közössége. Kálvin Nyomda, Beregszász, 2017.

Lengyel János
Kárpátalja.ma