Monográfia a kárpátaljai nyelvpolitikáról

Az a régió, melyet ma Kárpátalja néven ismerünk, az elmúlt száz esztendőben több különböző állami formációhoz tartozott. Az itt élő emberek – magyarok, ukránok, ruszinok, németek, románok, szlovákok, cigányok, oroszok – különféle politikai rendszerekben élték mindennapjaikat.
Alig akad olyan kárpátaljai nemzedék, amely ne élt volna meg egy államváltást, politikai fordulatot. Az államváltások pedig minden esetben azzal is jártak, hogy megváltozott az államnyelv is. Az 1867 és 2010 között eltelt csaknem másfél évszázad során ebben a régióban volt államnyelvi szerepben a magyar, a cseh(szlovák), az ukrán, ismét a magyar, az orosz, majd megint az ukrán. Csernicskó István legújabb könyve épp erről szól. Arról, hogy az osztrák–magyar kiegyezéstől 2010-ig terjedő időszakban a mai Kárpátalja területén osztozó államok milyen nyelvpolitikai célokat fogalmaztak meg az itt beszélt nyelvek vonatkozásában, és arról, hogyan jelentek meg a nyelvpolitikai törekvéseik az egyszerű emberek mindennapjaiban.
A budapesti Gondolat Kiadónál Államok, nyelvek, államnyelvek: Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010) címmel megjelent vaskos, 575 oldalas monográfia rávilágít arra, hogy a régióban alkalmazott nyelvpolitika irányát és jellegét egyszerre több tényező befolyásolta. A szerző bemutatja, hogy mi is történt a nyelvek és beszélőik vonatkozásában egy-egy korszakban. Az itt alkalmazott nyelvpolitikára mindig hatással voltak a nemzetközi politikai játszmák, a régiót aktuálisan magáénak tudó központi kormány nyelvpolitikai szándékai, az épp kisebbségi sorban élők anyaországának helyzete és tevékenysége, valamint a helyi, lokális elitek saját céljai, törekvései.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatójának, a nyelvészeti kutatásokat folytató Hodinka Antal Intézet vezetőjének legújabb monográfiája olyan kötet, amelyet történészek, (szlavisztikával, hungarológiával, szociolingvisztikával foglalkozó) nyelvészek, szociológusok és politológusok, valamint minden olyan érdeklődő figyelmébe ajánlunk, akik érdeklődnek a Kárpátalján élő emberek, az itt beszélt nyelvek, a nyelvpolitika, illetve nyelv és identitás összefüggéseinek kérdései iránt.