Olekszándr Volosin képeslapgyűjteményei
Az elmúlt években megjelent a híres helyi gyűjtő, Olekszándr Volosin „Ungvár a régi képeslapokon” és „Munkács a régi képeslapokon” című albuma.
Ennek köszönhetően a két legnagyobb kárpátaljai várost más szemszögből is megismerhettük és visszaemlékezhettünk arra, hogy mennyire gazdag a vidékünk történelme.
Olekszándr Volosin gyűjteménye 15 ezer képeslapból áll.
Az „Ungvár a régi képeslapokon” c. album 2003-ban jelent meg és 303 képeslapból állt. A „Munkács a régi képeslapokon” c. album 2007-ben látott napvilágot, ebben már 336 várost ábrázoló képeslap volt. Ma Olekszándr Volosin a harmadik kiadványát készíti, amelyben Ungvár „elveszített” helyeit szeretné bemutatni, vagyis azokat, amelyek ma már nem láthatóak a megyeszékhelyen.
Maga Olekszándr Volosin meséli, hogy az album 90%-a már nyomtatásra kész. Már ki vannak választva az érdekesebb képeslapok, Kobály József történész pedig a történeti leírást készíti. Ennek a könyvnek a terjedelme nagyobb lesz a korábbiaknál, mivel Olekszándr Volosinnak közel 500 olyan képeslapja van, amely Ungvár elfelejtett helyeit ábrázolja.
Több évtized alatt Olekszándr Volosin egy hatalmas gyűjteményt szedett össze a Kárpátalját ábrázoló képeslapokból. Mára 15 ezer példánya van, amelyből közel 4 ezer Ungvárt ábrázolja.
1906-ig az Egyetemes Postaegyesület szabályai szerint a képeslapok hátlapján csak a címet lehetett feltűntetni, ezért magát a szöveget az előlapjára kellett írni. Nyilván ez nem volt egy kényelmes megoldás, ráadásul az emberek ezzel gyakran elrontották a képeslap rajzát.
Az Ungvárt és Munkácsot ábrázoló kőnyomatok manapság csak gyűjtés és kutatás szempontjából jelentenek értéket, hiszen egy olyan elv alapján készültek, amely szerint 5-6 kisebb rajzolt tárgy került a képeslapra, és ez nem teszi lehetővé, hogy a város építészetének részleteit jobban megfigyeljük.
További célok
Az ilosvai járást ábrázoló képeslapok – ritkaságnak számítanak
Manapság, amikor a társadalom egyre több figyelmet szentel annak szükségességére, hogy Ungvár történelmi részei megújuljanak, elég gyakran fordulnak Olekszándr Volosinhoz, hogy találjon meg egy képeslapot egy konkrét helynek az ábrázolásával, hogy az épület úgy legyen felújítva, mint ahogyan valaha kinézett.
Éppen ezért, hogy megmutathassa ezt a bájt, Olekszándr Volosin eldöntötte, hogy harmadik albumában kevesebb történelmet közöl, és inkább több képeslapot jelenít meg.
A képeslapgyűjtő nem ad új címet a következő albumának, ezért legvalószínűbb, hogy a következőképpen fogja elnevezni: „Ungvár a régi képeslapokon. Visszatekintés a múltba”. A harmadik könyv kiadása után további könyvekre is számíthatunk, mondta Volosin, hiszen még rengeteg érdekes és nem ismert képeslapja van a Beregszászi járásról, Máramaros vidékéről.
„Szia, édes galambom…”
Rendkívül nagy értékűek a képeslap szövegei is. Maga Olekszándr Volosin állítja, hogy nagyon ritkán engedi meg magának a hátoldalon található levél eolvasását, mert etikátlannak tartja, de néha nem bírja ki, különösen akkor, amikor látja, hogy az gazdagítaná tudásunkat vidékünk történelméről.
Általában a képeslapok szövege olyan szempontból érdekes, hogy tükrözi az akkor itt élt emberek kultúráját és mentalitását.”
Sajnos Olekszándr Volosin még nem tudja, hogy harmadik album mikor kerül kiadásra, mert sok minden függ az anyagiaktól (melynek jelenleg szűkében van), illetve a gyűjtő nem biztos abban sem, hogy sokan fogják forgatni majd albumának lapjait
Ennek ellenére keresi azokat az intézményeket, ajándéktárgy- és könyves boltokat, akik hajlandóak önköltségükön megvenni tőle kisebb mennyiségben ezeket az albumokat.
A zakarpattya.net nyomán