Történelmi kalandregény Szent László életéről
A Lovagkirály keresztje címmel Szent László királyról írt kalandregényt Ősi János tanár-történész.
Ősi János, a váci I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, magyar és történelem szakos tanár a magyar katonák védőszentjeként is számon tartott I. Lászlóról (1046-1095) szóló trilógia első darabjának szánta a most megjelent könyvet, amely a fiatal herceg regénye: a leendő uralkodó ifjúkorától a királlyá koronázásáig tartó időszakot öleli fel.
Mint a szerző az MTI-nek elárulta, Szent László király izgalmas személyisége régóta foglalkoztatta, mert nemcsak jelentős uralkodó volt, de egyéni sorsa is különleges volt. Élete, de a történelmi kor is, amelyben élt, rendkívül „eseménydús” volt, amint erről a források beszámolnak, illetve ahogy alakja a Képes Krónikában megjelenik. „A tervezett regénysorozat fő szálát is az életrajzi elemek jelentik” – tette hozzá.
Ősi János elmondta: a megjelenésében is tiszteletet parancsoló férfi fokozatosan vált rendkívül népszerűvé, aki katonai képességei és mélyen vallásos, az erkölcsi parancsokat megtartó élete alapján is példaképe lehetett a magyar lovagi kultúrának és életmódnak.
A középkori László-kultusz a későbbi korokban is tovább élt, és gyakran mint a népét győzelemre segítő csodatévő harcos szent és sikeres uralkodó jelent meg. A kun vitézzel vívott párviadaláról számos népi monda, imádság szól, de Erdély-szerte nagyon sok templomi falfestményen is felbukkan mint a sötétség és világosság harcából kikerülő győztes.
A kalandregény olvasóit nyelvezete is segíti – mutatott rá Ősi János, aki könyvét minden történelmet kedvelő olvasónak örömmel ajánlja, de főként talán mégis a gimnáziumi korosztálynak. Ezért is vette figyelembe az ő igényeiket, olvasási szokásaikat, fűzte hozzá.
A kötetet, amelyet a szintén váci P. Szathmáry István tusrajzai illusztrálnak, szerdán délután a váci Barátok temploma kertjében mutatták be Beer Miklós váci megyéspüspök részvételével, valamint Szent László és Opos vitéz párbajának megelevenítésével.
Forrás: mult-kor.hu