Újabb rovásírásos helységnévtáblák

Nagybereg. Kárpátalja élen jár a székely-magyar rovás népszerűsítésében, amely nemzeti kultúránk szerves része. A közelmúlttól járásunk újabb településeinek bejáratainál fogadják rovásírásos helységnévtáblák az arra járókat. Nagyberegen október 4-én került sor az ünnepélyes avatásra.
Az egybegyűlteket Csok Márta, a település polgármestere köszöntötte, majd Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt a rovásírás korszerű alkalmazásának lehetőségeiről napjainkban.
A 188. sorszámú rovástáblát Csok Márta polgármester és Kovács Béla, az Európai Parlament képviselője leplezte le.
Ezután a nagyberegi kultúrház műkedvelői (vezetője Bursza Ildikó) tartalmas műsorral szórakoztatták a jelenlévőket. A fiatalok ismertették ősi írásunk messze múltba nyúló eredetét, a rovásos helynévtáblák állításának történetét. Elhangzott Bródy János Szabadnak születtél című dala, valamint Tamás István Tiéd ez az ország című verse. A programot fergeteges magyar tánc zárta.

Nagymuzsaly. Az elmúlt héten a Rovás Alapítvány kezdeményezésére és Kovács Béla európai parlamenti képviselő támogatásával rovásírásos helységnévtáblát avattak Nagymuzsaly határában.
Az ünnepség kezdetén Baraté Edina, a Beregszászi Művészeti Iskola növendékének előadásában elhangzott a Palóc Himnusz, majd Ficaj László, Muzsaly polgármestere üdvözölte a megjelenteket, köszönetet mondva a kezdeményezésért.
A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Ágoston Tibor, a Debreceni Közgyűlés Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának vezetője, aki Wass Albert szavait idézte: „Tudjátok miért hívattalak Benneteket ide, szent magyar hagyatékunk őrizői, tanítómesterei?…Ősi szokás szerint valamelyikteknek átadom majd a máglya tüzénél nemzetünk hagyatékának gyarló emberi jelvényeit, az írásos botot és a szent rovást. A hagyatékot magát már lelketekben őrzitek mindannyian, s tanítjátok azoknak, akik érdemesek rá”. Hangsúlyozta: ma már több mint 200 magyarlakta település be- és kivezető útján köszönnek ránk az összetartozás jelvényei. A frakcióvezető röviden ismertette a rovás történetét és eredetét, valamint az ősiséget bizonyító régészeti leleteket. Mint mondta, a rovásírás bizonyíték a szkíta-hun-avar-magyar folytonosságra, ugyanis ezeknek a népeknek a tárgyi régészeti emlékein megtalálható.
Ágoston Tibor köszönetet mondott mindazért a fáradozásért, amit a helyiek magyarságuk megtartásáért, közösségük túléléséért tesznek. Végezetül a ma magyarjainak szóló üzenetként Dobó István szavait idézte: „A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében”.
Mohácsi László magyarországi református lelkész igehirdetésében hangsúlyozta: Isten nemcsak gazdag földdel áldotta meg nemzetünket, hanem gazdag kultúrával is, köztük a rovásírás tudományával, amely kifejezésében, szóképeiben páratlan a világon. A lelkész kiemelte: a magyar nemzetet évezredek óta a tudás, a szeretet és a szabadságvágy tartotta meg.
A rendezvény zárásaként Grica Zoltán, a Ficseri Gyermekstúdió tagja Sík Sándor Az andocsi Máriához című költeményét szavalta el, majd Baraté Edina magyar népdalokat énekelt.
Adjon az Isten Szebb Jövőt mindnyájunknak!
Forrás: beregihirlap.uz.ua