Újra könyvünnep Budapesten – megnyílt a 89. Ünnepi Könyvhét

A trópusokat megszégyenítő felhőszakadással indult a nap, aztán az embernek olyan érzése volt, mintha egy városnyi szaunában lenne. Június 7-én a budapesti Vörösmarty téren már a délelőtti órákban beindult az élet, nyíltak a pavilonok, érkeztek a könyvek, cd-k, egyéb kiadványok, idén 180 kiállító, 76 magyarországi és 16 határon túli kiadó vesz részt Magyarország és egyben Közép-Európa legpatinásabb könyvünnepén. Budapest mellett Szekszárd a kiemelt város, de országszerte, sőt az elcsatolt részeken is rengeteg program várja az érdeklődőket.

16 óra előtt néhány perccel tűzoltózenekar jelent meg a téren, s mint anno a zsidók Jerikót, a derék tűzlovagok hangos zeneszóval néhányszor körbejárták a teret. Ekkor már gyülekezett a közönség, melynek soraiban számos közismert embert fedeztem fel, színészeket, újságírókat, tv-s személyiségeket, sőt, politikusokat is. Idén Berg Judit, József Attila-díjas író, a közkedvelt Rumini történetek szerzője nyitotta meg a 89. Ünnepi Könyvhét és a 17. Gyermekkönyvnapok programsorozatát. Külön öröm a számomra, hogy szakítva a néhány éves hagyománnyal, Berg Judit ünnepi beszéde politikamentes volt, valóban a könyvekkel, az írókkal, az olvasókkal foglalkozott. Kijelentette, hogy ez a néhány nap nem csupán a könyvekről, de a szerzőkről, az irodalmárokról és nem utolsósorban az olvasókról is szól, hiszen ebben az érdekközösségben talán az olvasó a legfontosabb szereplő. A népszerű meseíró külön kitért a gyerekirodalomra, hangsúlyozta a mese fontosságát, holott az napjainkban méltatlanul háttérbe van szorítva. Szavait idézve: „Ha gyerekként megtapasztaltuk kedvenc hősünkkel azonosulva, hogy képesek vagyunk legyőzni bármilyen akadályt, akkor felnőttként sokkal könnyebben tesszük meg ugyanezt. Ha gyerekként megtanultuk, hogy sosem szabad annyiban hagyni, felnőttként sem fogunk szó nélkül elmenni az igazságtalanság mellett.”

A szabályzat kimondja, hogy csak azok a könyvek számítanak a Könyvhét hivatalos kiadványainak, melyek a könyvhétre vagy egy nappal előtte jöttek ki a nyomdából. Idén több mint 300 új kiadvány, 59 verses- és 71 prózakötet, 25 esszégyűjtemény, 22 irodalomtudományi, 21 történelmi munka, 11 szociológiai és filozófiai munka, nyolc művészeti album, 52 gyerek- és ifjúsági könyv, valamint négy antológia jelent meg. Ha az olvasó ember minden olyan könyvet meg szeretne venni, amely a szívéhez nőtt, bizony százezer forint is kevés lenne hozzá. Ám ilyenkor a kiadók engednek az árból, néhol láttam 80 százalékos akciót is. A forgatagban összetalálkoztam Bertha Zoltán irodalomtörténésszel, aki éppen a határon túli kiadók terméséből válogatott. A Hungarovox Kiadó standjánál találkoztam Kaiser Lászlóval, akinek nemrég jelent meg Vándorok, vérebek, angyalok című verseskötete. Odébb, a Rím Kiadó pavilonjánál Madár János köszöntött, éppen a Magyar Újságírók Közössége tartotta bemutatóját, az elnök, Lovas Dániel beszélt. A Gondolat Kiadónál észrevettem Tornai József új könyvét, a 91 éves költő legújabb kötete Sár lesz a gyémánt címmel kapható. A Magyar Napló adta ki Ferdinándy György Fájó holnapok című kötetét és a csángó költő, Iancu Laura Gerlice című munkáját, a Kalligram jegyzi Csobánka Zsuzsa Emese Szépen ölni című regényét, a Magvetőnél jelent meg Szvoren Edina Verseim című könyve, amely a címmel ellentétben tizenhárom novellát tartalmaz. Történészként megszemléltem az új szakmai kínálatot, s kárpátaljai érdekeltséget is találtam: Dupka György A nagy háború emlékezete Kárpátalján 1914-2018 és Fedinec Csilla-Szarka László-Vizi Balázs Etnikai pártok Kelet-Közép-Európában, 1989-2014, előbbi az Intermixnél, utóbbi a Gondolatnál jelent meg.

Miután végigjártam a standokat, visszatértem a kárpátaljai könyvek pavilonjához, ahol már népes társaság beszélgetett, egyesek dedikáltak. Dr. Botlik József éppen kiselőadást tartott Egán Edéről, Dupka Györggyel Veres Emese Gyöngyvér a Kossuth Rádió számára készített interjút, de ott volt még Kovács Sándor, Csornyij Dávid, Lőrincz P. Gabriella, Beregszászi Olga, Szemere Judit és sokan mások. Megszemléltem a kínálatot, az Intermix Kiadó a könyvhétre jelentette meg Finta Éva A tékozlás genezise című verseskötetét és Ortutay Péter Apage Satanas. Ungvári történetek az 1980-as évekből című visszaemlékezését. Ugyancsak nemrég látott napvilágot két antológia is, a Viszontlátás II az Együtt folyóirat 2009–2017 közötti számainak szépirodalmi anyagából ad válogatást, az anyagot a folyóirat jelenlegi főszerkesztője, Vári Fábián László állította össze. Örömmel vettem, hogy én is benne vagyok két prózával. A másik antológiából, érintettként, szintén kaptam egy példányt. Dupka György közreadásában és Marcsák Gergely szerkesztésében jelent meg A Kárpátaljai magyar művelődési élet jeles személyiségei című kötet. Lőrincz P. Gabriella felhívta a figyelmemet egy harmadik antológiára is, a Méry Ratio Kiadó jelentette meg a Takaró Mihály által szerkesztett Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című vaskos kötetet, a szerkesztők között megtaláltam Czébely Lajos nevét. Nos, a könyv a Magyar irodalom Kárpátalján alfejezetben foglalkozik szülőföldünk magyar nyelvű irodalmával, huszonkilenc szerző, Simon Menyhérttől Csordás Lászlóig, műveiből közöl válogatást. A tartalomjegyzékben meglepve olvastam, hogy Balla D. Károly neve mellett szerepel az elhalálozásának időpontja is.

A szervezők idén számos újdonsággal kedveskednek az olvasóknak. A 47-es és a 49-es villamos egyik kocsijában kortárs írókkal beszélgethetnek az utasok, könyveket vásárolhatnak jutányos áron, miközben hazafelé utaznak. A Vörösmarty téren úgynevezett könyv-sommelierek várják az érdeklődőket, ahol egy pohár bor elfogyasztása mellett megismerkedhetnek új kiadványokkal, de akár írókkal is társaloghatnak. Természetesen a Magyar Napló idén is megszervezi az Irodalmi Hajót. Ezenkívül számos koncert, író-olvasó találkozó, dedikálás, performansz, flashmob stb. várja a nagyközönséget hétfő estig.

Lengyel János
Kárpátalja.ma