Ünnepeltek a magyar közösségek

Szalókán március 15-én a református parókián méltatták 1848–49-es szabadságharcunk 165. évfordulóját. Nagyné Fekete Zsuzsanna, a szalókai Nyitnikék Alapítványi Zeneiskola vezetője, a helyi református gyülekezet kántora köszöntötte a rendezvény meghívott vendégeit és a megjelenteket, legfőbbképen Nagy Bercelt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikai Államtitkárságának kabinetfőnökét, a Szalókán jól ismert, csángó-magyar népzenét játszó Zurgó együttes alapítóját és zenész barátait, Konkoly Borbálát, Róka Szabolcsot és Konkoly Bencét.

Nagy Bercel felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a nemzeti ünnep alkalmából a határon túli magyarsághoz írt levelét, majd a házigazda, Bátori József, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka, a helyi gyülekezet gondnoka és Biró Sándor polgármester köszöntötte a megjelenteket. Orosz Kálmán, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének elnöke a forradalom eseményeiről és az akkor született eszmék máig érzékelhető hatásáról beszélt, majd az alkalomhoz illő dalokat énekelt a Szalókai Reménység Református Kórus és a helyi zeneiskola növendékeiből összeállt énekkar. A fiatalok egy jelenettel bemutatták a Nemzeti dal születését, majd Nagy Bercel és zenész barátai zenei anyanyelvünk gyökereihez vitték közelebb az ünneplő hallgatóságot. A rendezvény táncházzal ért véget.

A KMKSZ Ráti Alapszervezete a ráti iskola épületében tartott megemlékezést nemzeti ünnepünk alkalmából. A meghívott vendégeket és a jelenlévőket Bakos Valéria kulturális titkár köszöntötte, majd átadta a szót Nagy Bercel úrnak, a KIM nemzetpolitikáért felelős államtitkári titkárság vezetőjének, aki felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének ünnepi levelét. Ezután Szűcs Balázs atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze, Szimkovics Tibor, a ráti református gyülekezet lelkésze és Snep Román, a ráti katolikus egyházközség plébánosa mondta el gondolatait március 15-ről a megemlékezőknek. Végezetül Illár Lénárd, a KMKSZ Ráti Alapszervezetének elnöke beszélt arról, hogy a szabadság a bátor nemzetek kiváltsága, azoké, akik mernek harcolni érte. Ez a gondolat ma is érvényes, hiszen ma is harcolnunk kell azért, hogy törvénybe lefektetett jogainknak érvényt szerezzünk. Ezután a Zurgó együttes és a Ráti Általános Iskola tanulói rövid műsorral léptek fel. Végezetül – a hóvihar ellenére – elhelyezték koszorúikat a Ráti Nemzetőrök tiszteletére a Bíró család által állított és az éven felújított kopjafánál.

Bátyúban az ünnepség alkalmából a Himnusz elhangzása után Szántó Edit, a KMKSZ Bátyúi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a Bátyúi Középiskolában megjelent nagyszámú közönséget. Ünnepi beszédében felhívta a figyelmet a márciusi ifjak halhatatlan tettére, akiknek volt bátorságuk az utcára menni és követelni a magyar szabadságot. „Március 15-e mindenekelőtt a megtisztulás ünnepe. Magyarnak lenni e naptól kezdve már nem ugyanazt jelentette, mint előtte. Amikor tombolt a terror, névtelen hősök úgy mentek a bitófa alá vagy a puskacső elé, hogy e napra gondoltak, s nem féltek.” Majd március üzenetéről beszélt, miszerint mindenkinek meg kell vívnia a maga csatáját ahhoz, hogy egy egységes nemzetnek vallhassuk magunkat, mindent meg kell tennünk magyarságunkért, erre kötelez minket a múlt, az elődök példája és szelleme.

A felemelő szónoklatok után Dudar Fanni, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzul asszonya felolvasta Orbán Viktor levelét, aki meleg szavakkal köszöntötte a külhoni magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Az ünnepi műsorban a továbbiakban felléptek az Együtt Nyugdíjasklub tagjai, a Bátyúi Középiskola diákjai, akiknek előadását a közönség vastapssal jutalmazta, a Bátyúi Művészeti Iskola tanárai és diákjai, a záró részben pedig a Bátyúi-Újbátyúi Református Vegyes Kar lépett a színre.

A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel a KMKSZ Bótrágyi, Zápszonyi és Nagymuzsalyi Alapszervezeteinek elnökei.

Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezésre került sor a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is. Az eseményen jelen volt dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem (SzIE) dékánja, Simon Gergely, a Corvinus Egyetem docense, a főiskola tanárai, diákjai.

A megjelenteket Csatáry György, a főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője köszöntötte.

A megemlékezésen elsőként Gyuricza Csaba mondott beszédet, melyet egy bejelentéssel kezdett: a megemlékezés előtt néhány órával Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési miniszterének jelenlétében a SzIE és a főiskola együttműködési szerződést írt alá, melynek első eredményeként ez év őszétől Beregszászban a SzIE kihelyezett képzésében állattartás és vadgazdálkodás szakok indulnak. Gyuricza Csaba beszédében kiemelte: reméli, a közös együttműködésnek ez csupán a kezdete. „Mi, magyarok, szeretjük március 15-ét – folytatta. – Szeretjük, mert példaképeket, vonzó normákat ad, nemzeti színeket teremtett, egyet jelent a szabadsággal. Amíg lesz magyar, addig lesz március 15-e. Amíg lesz március 15-e, addig lesz szabadság.”

Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Supcarpathica civil szervezet vezetője ismertette a jelenlévőkkel az Itt Magyarul Is… (IMI) nevet viselő március 15-én elindított új programot, melynek célja, hogy a magyar nyelv használatát a család és a behatárolt közösségek színteréről (templom, iskola) nyilvános színtérre, az üzletek, vállalkozások, szolgáltatások szférájába terelje.

Orosz Ildikó beszédében az IMI kapcsán elmondta: „…arról szól, amiről 165 évvel ezelőtt, 1848-ban a fiatalok is szóltak Pest utcáin: tegyünk valamit magunkért, hogy az a hely, ahová születtünk, élhető legyen – élhető legyen magyarul a magyarnak, élhető legyen őseinknek, gyermekeinknek és lehetőleg unokáinknak is.”

A megemlékezés a Szózat eléneklésével zárult.

Badalóban a szabadságharc 165. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi istentiszteleten, a helyi református templomban Boza Kristóf, a település testvérgyülekezetének, Sáregresnek a lelkipásztora hirdetett igét.

Balog Zoltán, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke a magyar nemzet és a református egyház összetartozásáról beszélt, melynek fő pillérei: Isten, haza és a család.

A Szatmárcseke által a kö­zelmúltban adományozott magyar címerrel ellátott nemzeti lobogót és a Magyar Református Egyház címeres zászlaját e jeles napon helyezték ki a templomban.

Jakab Lajos helyi családorvos és presbiter, a KMKSZ helyi alapszervezetének alelnöke üdvözlő beszédében köszöntötte a szélsőséges időjárási körülmények ellenére az ünnepségre szerencsésen megérkező szatmárcsekeieket és sáregresieket, és arról beszélt, hogy a templom díszévé váló két zászló a jövőben azt is jelképezi majd, hogy Badalóban magyar reformátusok élnek, akik nemzetükért és hitbéli vallásukért mindig készek kiállni.

Az ünnepi istentisztelet további részében Ferenczi Attila színművésztől hallgathattuk meg a Nemzeti dalt, Szoboszlai Csilla a Honfoglalás című dalt énekelte el, s szolgált még a Badalói Református Egyházközség énekkara is. A helyi kultúrház színjátszó csoportja és a helyi általános iskola tanulói az eseményhez illő énekeket és verseket adtak elő.

A Himnusz eléneklését követően a templom külső falán lévő Petőfi-emléktábla megkoszorúzásával ért véget az ünnepi istentisztelet.

Sárosorosziban a testvértelepülésekkel, Sárhidával és Sáromberkkel együtt méltatták a szabadságharc évfordulóját. Az eseményen jelent volt Mázsa Ferenc, Sárhida polgármestere, Porkoláb Levente, sáromberki református lelkész, Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Városi zervezetének tiszteletbeli elnöke, a városi tanács képviselője, Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője, Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, Sebi András, a KMKSZ Sárosoroszi Alapszervezetének tiszteletbeli elnöke, Szabó Géza, a Sárosoroszi Polgármesteri Hivatal elnöke, Sebi Attila, az iskola igazgatója, valamint a testvértelepülésekről érkezett csoportok, s számos helybéli is.

A vendégeket elsőként Hiába András, a sárosoroszi KMKSZ-alapszervezet elnöke köszöntötte, s örömét fejezte ki az iránt, hogy a testvértelepülésekkel együtt ünnepelhetik a szabadságharc 165. évfordulóját. Az ünnepi beszédek sorát Sebi Attila iskolaigazgató nyitotta meg, aki elmondta: „Ápolni kell hagyományainkat, oda kell figyelni a múltra, mert arra építjük a jövőnket. 1848 üzenete a mának: emberség, tisztesség, hazaszeretet.” Horkay Sámuel beszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének mondatát idézte: „Gyáva népnek nemcsak hazája, de szabadsága sincsen.” A továbbiakban Csatáry György, Mázsa Ferenc és Porkoláb Levente beszéde hangzott el. Utóbbi hangsúlyozta: „Közös a múltunk, a jelenünk, a fájdalmaink, örömünk. Árpád vérei vagyunk mi mindannyian: magyarországiak, erdélyiek, kárpátaljaiak.”

A megemlékezés keretén belül felavatásra és megkoszorúzásra került a Sárosorosziban Törzsök József által kihirdetett 10 pont tiszteletére emelt emléktábla.

Tiszacsomán március 14-én a Tiszacsomai Községi Könyvtárban Talpra magyar, hív a haza… címmel került sor az ünnepi megemlékezésre, mely a nemzeti himnusz eléneklésével vette kezdetét. Ünnepi köszöntőt Rácz János, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke mondott, aki beszédében a bátorságot emelte ki: ha ki merünk állni ügyeinkért, akkor nem vész el nemzetünk. Ezt követően irodalmi összeállítás következett, melyet a könyvtár olvasócsoportja adott elő. A megemlékezés a Szózat elszavalásával ért véget.

Tiszaújhelyen a helyi KMKSZ-alapszervezet az általános iskolával és a községi könyvtárral szervezett közös ünnepség keretében méltatta a forradalom 165. évfordulóját.

Az ünnepség az általános iskolában vette kezdetét, ahol a szervezők a könyvtárban igazi ’48-as légkört varázsoltak.

A szervezők nevében elsőként Margitics Mária és Popovics Erzsébet tanárnők szóltak az ünneplőkhöz, majd Boldog Ferenc, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke ismertette a forradalom eseményeit és azok jelentőségét. A tanulók az alkalomhoz illő dalokat, verses-énekes műsort adtak elő.

Az ünnepség a községi könyvtárban folytatódott, ahol színvonalas irodalmi műsort követően kerekasztal-beszélgetéssel zárult a rendezvény.

Tiszaújlakon a helyi magyar iskolában emlékeztek meg a magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulójáról. Az egykori eseményeket Veress Zsolt, az iskola tanára idézte fel, majd a tanulók Petőfi-verseket szavaltak, közöttük az 1848–49-es események résztvevőit is lelkesítő Nemzeti dalt. Záróbeszédében Bence Rudolf, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy bár a szabadságharc elbukott, de szabadsághoz való ragaszkodásunk és a nemzeti egységre törekvésünk máig az akkori eseményekből táplálkozik. A megemlékezés végén megkoszorúzták az iskola falán elhelyezett Széchenyi István-emléktáblát.

Nagypaládon a telet idéző hóvihar miatt fedett helyen, a Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola dísztermében ünnepelték március 15-ét. A rendezvény nyitányaként – a csodaszép Klapka-indulót énekelve – színpadra vonultak az iskola diákjai, majd a himnuszok elhangzása után Sőtér Géza iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket és a meghívott vendégeket: Barta Józsefet, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, Illés Katalint, a KMKSZ Nagypaládi Alapszervezetének elnökét, Mecséry Károly tiszteletest, a helyi református gyülekezet lelkipásztorát, valamint Bíró Vencel polgármestert. Ezt követően a tanulók bemutatták az alkalomhoz illő, igen tartalmas ünnepi műsorukat, melyben felidézték az 1848-as forradalmi hullám kezdeteit, valamint a lelki és fizikai bilincseket egyaránt megroppantó pesti forradalom kitörését. Az autonómiáért küzdő székelyekkel való szolidaritás jegyében pedig elénekelték a Székely himnuszt.

– A márciusi ifjak szabadságszerető és igazságkereső emberek voltak, vagyis igaz magyarok, mert a magyar szabadságszerető nép, amit történelme folyamán nemegyszer bebizonyított, és bizonyítja ma is. Szabaddá pedig – ahogy a Szentírásban olvashatjuk – az igazság tesz – fejtette ki Barta József. – De vigyázzunk, hogy a szabadságot ne tévesszük össze a szabadossággal! Éljünk, de ne éljünk vissza vele!

Mecséry Károly tiszteletes is köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd a rendezvény záróakkordjaként a megjelentek ajkán felcsendült a Szózat. Barta József, Illés Katalin, Sőtér Géza és Mecséry Károly pedig a jeges szél s a szakadó hó ellenére megkoszorúzták a református templom előtt álló Kossuth-szobrot, a forradalom és szabadságharc vezetőjének egyetlen egész alakos kárpátaljai emlékművét.

A KMKSZ Tekeházai Alapszervezetének ünnepi megemlékezésére március 17-én került sor. A vasárnapi iskola növendékei ünnepi előadásukban felidézték 1848. március 15. eseményeit, történéseit. A megjelent ünneplők számára egyértelművé vált, hogy a nemzettudat „továbbörökíthető”, kellő odaadással, bátorsággal ellenállhatunk az idegen elnyomásnak, s a magyar nemzet tagjai maradhatunk.

A Himnusz eléneklése után családias beszélgetésre került sor.

Rahó és a Rahói járás magyarsága március 17-én, a Rahói Járási Tanács üléstermében emlékezett az 1848–49-es magyar szabadságharcra és forradalomra. Az ünnepség kezdetén Lovas Ilona, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának munkatársa olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz írt ünnepi levelét. Beszédet ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke mondott, aki felidézte a 165 évvel ezelőtti forradalmi eseményeket, majd elmondta: „A forradalom leverése ellenére a szabadság és függetlenség szelleme ott marad a lelkekben és tovább hat. Jelen van az 1867-es kiegyezésben, az 1956-os forradalomban, a rendszerváltás szellemében és jelen van napjainkban is.”

A műsor keretén belül felléptek még rahói magyar óvodások és iskolások, a rahói római katolikus kórus, a magyar vasárnapi iskolák növendékei, majd az ünnepség a cipszeráji fiatalok zászlós táncával ért véget.