Úti cél: Kárpátalja

Volt idő, amikor Magyarország polgárainak többsége azt sem tudta, merre van Kárpátalja, és hogy itt is élnek magyarok.

Egy évtizede már az anyaországból érkező utazók nemcsak az olcsó benzin, cigaretta és egyéb áruk miatt keresik fel szűkebb hazánkat. A hivatalos magyarok felfedezték szülőföldünk természeti és épített szépségeit. Az utazáshoz pedig elengedhetetlen a térkép, az útikönyv. Idővel egyre több Kárpátaljával foglalkozó szakmunka jelent meg ideát és odaát. Ezeket szinte kizárólag kárpátaljai vagy vidékünkön született szerzők jegyezték. Én egy olyan, szemre is tetszetős, vaskos kötetet szeretnék bemutatni, amelynek három szerzője – Budai Ákos, Elbe István és Tóth Anikó – közül egyik sem vidékünk szülötte. Ezért kétszeresen is érdekes ez a munka, hiszen megtudhatjuk belőle, mit fedeztek fel történelmi vidékünkön, mit tartanak említésre méltónak olyan emberek, akik csak vendégségbe jönnek el hozzánk.

A nemes egyszerűséggel Kárpátalja címre keresztelt könyvet tavaly jelentette meg a budapesti Ketzal Kiadó Kft. a Magyar szemmel című sorozatában. Ez a sorozat tizenkettedik kötete, korábban írtak már többek között Gambiáról, Délvidékről, Jordániáról, Észak-Olaszországról, Szlovéniáról és az Egyesült Arab Emírségről is.

A szerzők, híven a sorozat címéhez, igyekeznek magyar szemmel láttatni, bemutatni a Kárpátalján élő magyarság múltját és jelenét. De nem kizárólagosan, hiszen Kárpátalja egy soknemzetiségű tájegység. A bevezetőben olvashatjuk: „Kárpátalján 315 településen él legalább egy, magát magyarnak valló ember. Az útikönyv összeállítása során fontos szempont volt, hogy a lehető legtöbb magyarok által is lakott településről írjunk, ezért gyakran olyan falvak bemutatását is tartalmazza a könyv, amelyek nem elsőrendű turisztikai látványosságok”. Bármennyire is igyekeznek, az ukrán szakemberek sem tüntethetik el a magyar múltat, az ezeréves örökséget, de mi magyarok sem felejthetjük el, hogy a hosszú évszázadok során számos más nemzettel és néppel éltünk együtt, többnyire békességben. Jelzés értékű, hogy az első borítón a magyarokhoz kötődő huszti református templom, a hátlapon pedig a bojkók lakta Alsószinevér egyik parasztházának fotója látható.

A kötet elején általános és gyakorlati tudnivalókkal ismerkedhet meg az olvasó, és betekintést nyerhet a vidék rövid történetébe. A hét részletes útikalauz során a szerzők bemutatják a települések történetét, nemzetiségi összetételét, a látnivalókat, de foglalkoznak az adott helység híres szülötteivel, mondáival, városi legendáival. De feltüntetnek az utazók számára olyan fontos információkat is, mint a határátlépők nyitvatartási rendje, a szálláslehetőségek, a fontos telefonszámok, a pénzváltás, a közbiztonság, a borravalók, az elektromos dugóaljak vagy éppen a kóbor ebek problémája. A szerzők szót ejtenek a kárpátaljai utak okozta nehézségekről is, részletesen ismertetik, hogy az utazó adott települések között milyen minőségű utakra számíthat. Részlet a könyvből: „Kárpátalján gyakran találkozni olyan sofőrökkel, akik nagy teljesítményű drága kocsijukkal a szabályokat be nem tartva, kifejezetten erőszakosan vezetnek”.

Ebből a könyvből többek között olyan érdekességeket tudhatunk meg, hogy volt-e Kárpátalján saját sörgyára II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, miért írt levelet Hitlernek a munkácsi polgármester, ki volt a vidék leghíresebb betyárja, hol építtetett borospincét török rabokkal Dobó Ferenc stb. Külön meg kell említenem a számos színes fotót. Emellett térképet közölnek a nagyobb települések belvárosáról és a munkácsi várról is. A belső borítókon térképek vannak, ezek segítségével az olvasó nyomon követheti, hol is jár a virtuális utazása során. Néhol a szöveg nehézkessé válik, és bizony becsúsztak adati hibák is, az elírásokat nem is említve, de ezek nem számottevő zavaró tényezők.

Ezt a könyvet rólunk írták, de nemcsak nekünk. Aki kézbe veszi a dekoratív kötetet és elolvassa azt, ha még nem járt gyönyörű vidékünkön, biztosan kedvet kap hozzá. A szerzőket idézve: „Ma már lényegében csak elhatározás kérdése egy kárpátaljai kirándulás”. Hiszen: „A Kárpátaljára látogató azonnal szembesül azzal, hogy a magyar kultúra és történelem milyen szorosan kötődik e térséghez”.

Budai Ákos – Elbe István – Tóth Anikó: Kárpátalja. Magyar Szemmel sorozat. Ketzal Kiadó Kft., Budapest, 2013.