Vers a téren ötödször – Fölszállott a páva Beregszász főterén
„A vers árnyék, a fény gyermeke, megfogni nem tudod, sejted, hogy van valami titka, amit még az sem képes megfejteni teljességgel, akiből, vagy akin keresztül érkezik…”
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet ötödször vitte ki a verset Beregszász főterére április 11-én.
A Vers a téren elnevezésű eseményen Ady Endre Fölszállott a páva című versét szavalhatták el kicsik, nagyok, diákok, tanárok és az arra járók. Kárpátalja különböző szegletéből közel félszáz iskola képviseltette magát, és megközelítőleg ezer résztvevő gyűlt össze. A rendezvény népszerűségét bizonyítja az is, hogy idén a helyi ukrán iskolák is csatlakoztak a megmozduláshoz.
Az eseményt Orosz Ildikó, a PCS elnöke nyitotta meg. „A magyar versben benne van a magyar nép lelke, üzenete, gondolata és filozófiája” – indította beszédét. Felszólalásában kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság számára különösen fontos ez a nap, hisz a kommunista szovjet rendszerben a magyar szó csak április 11-én kaphatott hivatalos teret, ezért számunka ez az ünnep többet jelent, mint más régióknak.
A köszöntő után eljött a várva várt pillanat, a közös versmondás, ahol minden jelenlévő egy szívvel és lélekkel szavalhatta magyar irodalmunk egyik gyöngyszemét.
A korábbi évekhez hasonlóan mindenki dedikálhatta a színpad mellett elhelyezett Ady-portrét. Az előzetesen regisztrált iskolások az eseményre készített tollakat, könyvjelzőket és emléklapokat vihettek haza.
A nap folyamán fellépett a sárosoroszi Hangraforgó együttes, akik megzenésített verseket adtak elő. Az iskolások képviseletében a Bátyúi Középiskola és a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola, illetve Szabó Katalin, a Rákóczi-főiskola hallgatójának egyéni előadása tette színesebbé a programot. Ezután a bátor jelentkezőket szabad mikrofon várta.
A költészetnapi rendezvény zárása az erdélyi Bekecs Néptáncegyüttes táncszínházi előadása volt, akik bemutatták, hogy milyen embernek lenni az embertelenségben. A produkció a 20. század embert próbáló történéseit elevenítette fel.
Mondik Márta
Kárpátalja.ma