Zombik és vérfarkasok Ungváron – Szeghalmi Lőrincz regénye

Szeghalmi Lőrincz orvosdoktor 1840 körül írt leveleit Kaposváron találták meg nemrég egy plébánia felújításakor. A levelekben a fiatal, Ung vármegyei orvos különös, racionálisan nem megmagyarázható jelenségekről számol be barátjának. A leveleket Alt Krisztián válogatta, szerkesztette levélregénnyé. A Magvető Kiadó egy saját oldalt is készített hozzá, ahol a szerző életrajza, korabeli dokumentumok, térképek egészítik ki a könyvet. A hitelesség alátámasztására törekvő honlap, a komoly szerkesztői munka és a levelek megtalálásának körülményei együtt nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel: vajon meddig tartanak Szeghalmi Lőrincz levelei, hol kezdődik Alt Krisztián munkája – és egyáltalán, valóban léteztek-e ezek a levelek.

Az 1840-es évek Ungvárján egy tudományosan nem megmagyarázható esethez hívják a fiatal, ambiciózus orvost, Szeghalmi Lőrinczet. Egy fiatal nőnek a szülést követően sem ment le a hasa, tünetei arra engednek következtetni, hogy továbbra is viselős. A népi gyógymódokat segítségül hívva pedig életet is ad – egy varangyos békának. A terhessége csak nem szűnik meg, a nő újabb és újabb békákat szül. Ung vármegye köztiszteletben álló orvosdoktorai tanácstalanok, Szeghalmi – aki elutasítja a kuruzslást, a vajákolást, tagadja a boszorkányok, az „ördögszeretők” létezését, kételkedik a népi hiedelemvilágban – a békákat szülő nőt alapos vizsgálatoknak, különböző kezeléseknek veti alá. Eredmény nélkül, mert a gyógyulást végül a medicinától független, a modern orvost zavarba ejtő eseménysor hozza el. Ezzel a különös esettel veszi kezdetét az az út, amelyen Szeghalmi a határozott tagadástól jut el az árnyékvilágban való, formálódó hitig. Az út pedig boszorkányokkal, zombikkal, démonokkal, vérfarkasokkal van kikövezve.

A Levelek az árnyékvilágból romantikus-gótikus fejlődésregény, realista elemekkel. A titokzatos, homályos epizódok, a lelki vívódások és a precízen bemutatott orvosi beavatkozások feszültsége sajátos, a misztikus thrillerekre emlékeztető hangulatot ad a könyvnek. De ezt erősíti a leleményes borító is egy klasszikus rémálomkép felelevenítésével. Szeghalmi Lőrincz levelei különös, élvezetes nyelvi kódon szólalnak meg: egy jó tollú orvos szaknyelve keveredik a romantikus hévvel („Rég tündöklött keblemben illy érzület.”) és a pontos, feszes, néha már horrorisztikus leírásokkal („Elsőben olly szerencsétlen elfajzott leány magzat nyúgodott, kinek fejében nem képeződött agy. Koponyája véget ért a szemek fölött, nélkülözve a homlokot, fejtetőt, szokott ívő tarkót.”) Ez a kódbeli gazdagság majdnem teljesen elfedi azt a problémát, hogy a szereplők – legyenek akár nemes hölgyek, akár béresek – ugyanazon a nyelven szólalnak meg.

Szeghalmi levélregényének különlegességéhez a szövegtest mellett a műfaj is jelentősen hozzájárul. A dokumentumirodalom a fikció és a valóság játékának speciális közege. Az adattárolásra, az archiválásra emlékeztető jelek – mint például a keltezés, a pontos név- és helyszínmegjelölések, a referenciális utalások, az orvos precíz feljegyzései – miatt a fiktív vagy részben konstruált fejezetek egy valós levelezés, egy „igaz” történet látszatát keltik. Szeghalmi Lőrincz leveleiben azonban a dokumentarista részletek közé ágyazva megjelenik egy bizonyíthatatlan, kinyomozhatatlan szál is: az árnyékvilág létezésének szürreális jelei. A levélregényes formának köszönhetően ezek a hihetetlen részletek valóságosabbnak tűnnek.

A levélregény műfaja nem előzmények nélküli a magyar irodalomban, bár csak rövid ideig, a 18. század végén volt igazán felkapott. Ekkor adták ki Mikes Kelementől a Törökországi leveleket, Kazinczy Ferenc, Mészáros Ignác próbálta ki magát a műfajban, Kármán József pedig megírta a Fanni hagyományait. A 19. századi világirodalom népszerű gótikus levélregényének honosítására azonban nem született magyar kísérlet. Ha elhisszük, hogy Szeghalmi Lőrincz létezett és tényleg megírta azokat a leveleket, amelyekből kis szerkesztéssel összeállt a Levelek az árnyékvilágból, akkor az orvos gótikus levélregényének irodalomtörténeti jelentősége van. Ha nem fogadjuk el a játékszabályokat, akkor Alt Krisztián munkája a Kondor-krimikhez hasonló érdekes kísérletként olvasható, hogy megteremtsen egy a magyar irodalomban korábban hiányzó műfajt.

Forrás: kotvefuzve.postr.hu