Zsidó Kulturális Fesztivál Ungváron

Hétvégén tizedik alkalommal rendezték meg Ungváron a zsidó kultúra Heymish Ungvar ünnepét. A megnyitó után az érdeklődők a felújított Bagolyvár termeiben számos művész alkotásait tekinthették meg. Közte Takács Sándor ungvári fotóművész Kárpátalja zsinagógái retrospektív fénykép-összeállítását, Volodimir Balega Évszakok, Leonyid Galkin Pillantás a múltba. Munkács – 2007, Szerhij Hozodajev Kárpátalja – szülőföldem képeit. Izraelből és Vinnyicából is érkeztek vendégek.

A nap második felében az ungvári Zsidó Kulturális Fesztivál keretén belül a Kárpátaljai Megyei Filharmóniában a szakszervezetek megyei művelődési háza Junyiszty Zakarpattya (Kárpátalja ifjúsága) együttes és a Budapest Klezmer Band adott koncertet. A programot Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatta. Nyitóbeszédében Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja elmondta, Kárpátalján a zsidóság megtalálta helyét és minden korban jelentősen hozzájárul a térség fejlődéséhez.

A klezmer egy zenei stílusban kifejeződő „mentalitást” jelöl. A kifejezés arámi eredetű és jelentése úgy fordítható: „az ember átlényegül énekké”. Nos, ez most is sikerült: a hallgatóságot lenyűgözte az előadásmód egyedisége, a dallamok különös díszítése, a melódiák sajátos, néha kesernyés, időnként humoros hangulata. Zenei átiratokat hallhattunk, amelyeket az együttes alapítója és vezetője, a munkácsi származású Jávori Ferenc „Fegya” komponál. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területeiről származnak, ahol a zsidó zenei kultúra egykor népszerű volt. A zenekar tagjai sokoldalúságról tettek tanúbizonyságot. Hallhattunk részletet a Hegedűs a háztetőn című musicalből, de elhangzott a Gettó című darab is. Produkciójuk által a kárpátaljai emberek színes képet kaphattak a zsidó zenei kultúráról.

Szombaton nyílt kirándulást szerveztek Zsidó Ungvár címmel. A múlt század első harmadában Ungvár lakosságának közel 30 százaléka zsidó volt. Így számos épület, hely fűződik ehhez a néphez. Volt saját étkezdéjük, gimnázium a mai Pravoszláv parton, kis zsinagóga, pékség a Volosin utcában és a ma is működő temető a Sahta lakónegyedben. Ám a zsidóság fő kulturális központjának az ortodox zsinagóga számított, ahol a háború után filharmónia működik. A fesztivál keretén belül szervezett kerekasztal-beszélgetésen Mihajlo Galkin, a Heszed Spir jótékonysági alap vezetője felvetette egy múzeum kialakításának kérdését. A helyi zsidóságot kellemetlenül érintette a város vezetőinek közömbössége, akik nem jelentek meg, de nem adják fel elképzelésüket, mely szerint Kárpátalja zsidóságának történelmét bemutató múzeumot nyitnának Ungváron. Szerintük erre a célra a legjobb hely az 1904-ben Papp Gyula és Szabolcs Ferenc tervei alapján épült egykori szentélyük, a jelenlegi filharmónia alagsora lenne. Gazdag kiállítási anyag áll rendelkezésükre. Amikor az ilosvai járási Lili Jakobnak sikerült megmenekülnie a haláltáborból, talált egy német fényképész által készített albumot, melyben meg volt örökítve a kárpátaljai zsidók élete a gyűjtőtáboroktól kezdve halálukig. A hölgy otthon őrizte az albumot, majd amikor Izraelbe költözött, az elnöknek ajándékozta. A zsidó történelem szinte valamennyi múzeuma felhasználta a fényképeket. A tervek szerint nemcsak a holokauszt témáját mutatnák be, hanem a zsidó emberek történelmét, kultúráját, hagyományait is.

Rehó Viktória

Kárpátalja.ma