Magyar kultúra napja – érdekességek a Himnuszról

Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen?

 „Tudják-e, hogy Himnuszunk a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza?”

„Mert sohasem iktatták, nincs dokumentum arról, hogy vált hivatalos himnusszá. (…) A nép tette azzá.”- mondta Szokolay Sándor zeneszerző, aki a Himnusz hanglemezen való kiadását szorgalmazta. Terve meg is valósult, de a hivatalossá tétel kérdése így is csak 1989. október 23-án történt meg. Az a törvény kimondja: „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” 

Gyors, lassú, gyors 

A magyar himnusz lassú, melankolikus hangulatú, ám nem volt ez mindig így. Az eredeti verzió sokkal gyorsabb, pörgősebb volt, de az évek alatt a magyarok egyre lassabban és szomorúbban kezdték énekelni.  Viszont manapság az olimpián és már sok világversenyen is más Himnusz szól, ugyanis a hivatalos változat 2 perc 30 másodperc, ezt viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el. Így lerövidítették, felgyorsították és leszállították a hangnemét, ezt a változatot játsszák a magyar bajnokok tiszteletére.

„Ho-ozz rá” kontra „Hozz reá”

A Himnusz hatodik sora  – „hozz rá víg esztendőt” –  hat szótagból áll, viszont a hozzá tartozó dallam hét hangból. Emiatt korábban többféle módon is énekelték, de a hivatalosan elfogadott verzióban, a könnyebb érthetőség miatt a „hozz” szót hajlítjuk: „ho-ozz rá víg esztendőt”.

Forrás: MTVA

Nyitóképe: Kölcsey Ferenc Himnuszának eredeti kézirata Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban (Fotó: MTI/Komka Péter)