Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa

Szülőföldem szép határa!

Meglátlak e valahára?

A hol állok, a hol megyek,

Mindenkor csak feléd nézek.

Ha madár jön, tőle kérdem,

Virulsz-e még szülőföldem!

Azt kérdezem a felhőktől,

Azt a suttogó szellőktől.

De azok nem vigasztalnak,

Bús szivemmel árván hagynak;

Árván élek bús szivemmel,

Mint a fű, mely a sziklán kel.

Kisded hajlék, hol születtem,

Hej tőled be távol estem!

Távol estem mint a levél,

Melyet elkap a forgószél.