Lator László: A széltörésben

Ezek a félelmes napok.
Vérző tetőkön szalmacsóva-
láng kap a tántorgó bozótba,
menekülő vadállatok
szívébe villám csap a távol
zajtalan forgó viharából.

Még két napig, még egy napig
a széltörésben szerteszéledt
maradék védhetetlen élet
rendezi zilált sorait,
készen, hogy a hagymázas álom
forró ködében útra váljon.

A szív, a szív is tudja már,
megtorpan a sebzett gerincen,
hogy a lakatlan nagy lapály
káprázatába letekintsen,
ahol egy áttört kékbe metszett
jegenye vékony lángja reszket.

Forrás: PIM-DIA

Nyitókép: Valuska Gábor