Tárczy Andor: És jött…

És jött a vöröshajú lány
Két ösztövér tehén megett.
Testükre vad port szórt a táj.
Bőgették egyre az eget.

És jött a vöröshajú lány
A szúrós kis törpék között.
Baromrikoltás. Békahéj.
De a tűz zöldbe öltözött.

És jött a vöröshajú lány
Három meggörnyedt hegy felől.
Egymásba csukló hercegek
Viháncoltak a nap elől.

* * *

És jött a vöröshajú lány.
Pattogott,
Karmolt,
Tépett,
Csúfba rándult,
Égetett, égett.

Szép lett.

Éveket késett.

Most ide béklyóztam magam.
A kőhöz,
Hol köldöke fénylett.

Vijjog a sas. És vág a sás.
De hol a vörös haj?
De fáj…