Régi tárgyak: a fagereblye
Van egy jókora gyümölcsös kertünk, ahol mindig akad munka kora tavasztól késő őszig. Legutóbb a száraz faleveleket gereblyéztük össze és szedtük fel a levelek alatt megbúvó gyümölcsöket. A gazdák azt vallják, hogy a tavaszi gereblyézésnek nincsen párja. Igaz, ami igaz, ősszel egy ilyesfajta takarítás után rögtön kellemesebb, szebb képe lesz a kertnek.
A levelek összekaparásához van egy jókora gereblyénk, mely elég széles területet ölel fel egyszerre. Mindig mondogatta édesapám, hogy ez a gereblye a falevelekre való. Igaza volt.
Ha jobban utána nézünk a régi gazdasági eszközöknek, rögtön láthatjuk, hogy ennek az egyszerű kerti szerszámnak, a gereblyének is több fajtája létezett és létezik. Van az úgynevezett szénagyűjtő gereblye, az eszköz elsődleges változata, amely főképp a fej és a fogak méretében, formájában és használatának módjában tér el a többi gereblyétől. A szénagereblye általában sűrű fogazatú. A szénagyűjtő gereblyéről kevesen tudják, hogy eredendően női eszköz, számos vidéken készítette a legény választottjának. Ezt ismerve elgondolkozunk azon, hogy mi lenne, ha a kedvesünktől egy gereblyét kapnánk ajándékba…
Ott vannak még a búzagereblyének, tarlógereblyének nevezett eszközök, melyeket főként aratásnál használtak. Ezekkel a kalászokat húzzák össze a kaszálás, aratás után.
Meg kell még említenünk a kertműveléshez használt, ma már rendszerint vasfejű kisebb rögtörő és magtakaró gereblyéket is. Ezeket kis területen a veteményes és virágágyások ápolásában használták leginkább. Feltehető, hogy talajegyengető szerepe volt az elsődleges. Később vált a szénamunka és más művelési ágak szerszámává.
A famegmunkálás a magyarság legrégibb foglalkozásai közé tartozik. Fagereblyék készítésével a parasztok országszerte házimunkaként, az erdős hegyvidékeken a faragóközpontokban, háziiparban foglalkoztak. Az értékesítést vásárokon és vándorárusok útján oldották meg. A gereblyének keményfából faragták a fejét és a fogait, amelyeket természetes vagy hasított, esetleg hajlított vesszővel rögzített faágra erősítettek.
Az alakjukra jellemző, hogy egy hosszú nyélre merőlegesen egy fejet rögzítettek, melybe fogakat illesztettek. A fogak hossza és sűrűsége attól függött, hogy milyen munkára készült az eszköz.
A fagereblye előnye, hogy rendkívül könnyű, így a munkát is azzá teszi, viszont nem olyan tartós, mint a fémgereblye.
Régebben nehéz munkának tartottam a gereblyézést, mostanában viszont kikapcsolódást jelent számomra. A munka után pedig örömmel tölt el a tiszta kert látványa.
Gál Adél
Kárpátalja.ma