Kárpátalja anno: arcok Kisbégány múltjából

Vannak nevek, melyek hallatán azonnal egy-egy kárpátaljai település jut eszünkbe. Ilyen a Petrás és a Gajdos név Nagybégányban, a Lumper Csepében, a Pősze Tiszacsomán, a Marosi Makkosjánosiban, a Doktor Gáton, a Sztojka Batáron… és még sorolhatnánk.

A Komári és Domokos nevekről nekem Kisbégány jut eszembe. A mai napig számos család viseli ezt a vezetéknevet. Az ő felmenőikből hoztam most néhány arcot. Fotójuk, nevük, tevékenységük fennmaradt Madarász Elemér Magyar politikai és közigazgatási compass című kiadványában, mely Budapesten jelent meg 1940-ben.

Ebből idézünk.

Ifjabb Domokos Ferenc kisgazda Kisbégányban született 1883-ban. Iskoláit elvégezve a családi birtokon kezdett gazdálkodni. Tagja lett az Egyesült Magyar Párt vezetőségének. Az I. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített az orosz harctéren. Mint önálló gazdát, 1916-ban felmentették a katonai szolgálat alól.

Idősebb Domokos József községi bíró Kisbégányban született 1871-ben. Ősrégi középnemes család sarja. Iskoláit befejezve a családi birtokon gazdálkodott. Apja 12 éven át a község bírója volt, ő pedig az I. világháború alatt a községi képviselőtestületnek volt a tagja és a tanácsosa, ezért felmentették a katonai szolgálat alól. 1923–1928 között látta el Kisbégány községi bírói feladatát, majd 1931-től két és fél évig újra bíró volt. A csehek ezután felfüggesztették, mert a Magyar Párt elnöke volt, és így csak helyettes bíróként tevékenykedhetett. 1939-től ismét a falu bírója lett. A cseh uralom alatt családjával együtt mindent elkövetett, hogy a felszabadulás ügyét szolgálja. Mindig és mindenütt nyíltan tüntetett magyarsága mellett.

Fia, ifjabb Domokos József Kisbégányban született 1893-ban. Iskoláit elvégezve ő is az ősi családi birtokon gazdálkodott. Belépett az Egyesült Magyar Pártba. melynek egy ideig jegyzője és két évig titkára volt. A cseh uralom alatt minden magyar megmozdulásban részt vett. A hatóságok állandóan figyelték. A helyi református gyülekezet presbitere volt. Az I. világháborúban szolgált, mint tizedes szerelt le.

Komári Gyula gazdálkodó Kisbégányban született 1881-ben. Iskolái elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott. Mint a Magyar Párt alapító tagja és titkára, a cseh megszállás alatt is minden hazafias megmozdulásban tevékenyen részt vett. 1923-ban a református egyház gondnokává választották, mely tisztséget 10 éven át látta el. Tagja volt a községi képviselőtestületnek.

Laky Vince nemes református igazgató-tanító 1896-ban született Nemesócsán. A középiskolát és a tanítóképzőt Pápán végezte el. A leszerelés után kezdte meg működését Somorján református kántortanítóként. A cseh hatóságok elüldözték, és 1922-től kezdve Kisbégányban tevékenykedett tanítóként. Az Egyesült Magyar Pártnak megalakulása óta tagja volt. Belépett a Magyar Nemzeti Tanácsba is. Levente-főparancsnok volt. Számos kulturális egyesületet szervezett meg, azoknak irányítója volt.Az I. világháborúban bevonult, az orosz és olasz harctereken küzdött. Több kitüntetést is kapott a hadseregben. Hadnagyként szerelt le.

Ifjabb Orosz Vince kisgazda Kisbégányban született 1901-ben. Befejezve iskolai tanulmányait, a családi birtokon kezdett gazdálkodni. Az Egyesült Magyar Pártnak megalakulása óta tagja volt. A cseh uralom alatt mindenkor kitartott magyarsága mellett.

A fenti képen az alábbi személyek láthatóak: felső sor balról jobbra: id. Domokos József, ifj. Domokos Ferenc, Komári Gyula. Alsó sor balról jobbra: Laky Vince, ifj. Domokos József.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma