Kárpátalja anno: az ortodox nagypéntekre

A keresztény világban a kétféle időszámítás – a Julián- és a Gergely-naptár – használata miatt eltérő időpontban ünneplik a húsvétot a nyugati és a keleti keresztények.

Míg a római katolikusok, valamint a görögkatolikusok egy része egy héttel ezelőtt emlékezett meg Jézus kínszenvedéséről, addig az ortodoxok és a Julián-naptárt követő görögkatolikusok ma tartják Nagypéntek napját.

A más-más logaritmus szerint kiszámolt húsvét időnként egybeesik, olykor csak egy-egy hét a különbség a dátumok között, ám az is előfordul, hogy egy teljes hónappal később ünnepelnek a Julián-naptárt követők.

Kárpátalján mindkét naptár használatos. Egyes görögkatolikus egyházközségekben – Barkaszón, Sislócon – mindkét ünnepet megtartják a hívek.

A Julián-naptár szerint ünneplők számára ma Nagypéntek van. Krisztus kereszthalálára emlékeznek. A harangok már egy nappal korábban elhallgattak, s csak húsvétkor szólalnak meg ismét. Az ortodox és görögkatolikus hívek egyaránt szigorú böjtöt tartanak ezen a napon: semmilyen állati eredetű eledelt nem fogyasztanak. A templomokban nem végeznek liturgiát, hanem imádságokban elevenítik fel Jézus kínszenvedésének történetét. A görögkatolikusok ezen a napon elvégzik a királyi imaórákat és a sírbatételi vecsernyét.

Romanecz Aladár görögkatolikus áldozópap 1907-ben megfogalmazott gondolata jól illik erre a napra:

„De amióta a kereszt az Úr keresztje lett, s Ő azt legszentebb vérének hullásával fölavatá, azóta a szent kereszt reánk nézve az öröm jelvénye, mely előtt örvendezve borulunk le mondván: »felmagasztaltattak a te alkotmányaid Uram, dicsőség néked!« Aki tehát úgy tekintene e jelre, mint egyszerű fából, kőből avagy vasból való alkotmányra, az a szeretet és hódolat egyik legszebb virágát, a kegyelmet tarolná le keresztény érzületében! Ellenben, aki ez ábrázolatban önmagát az ég küldöttjét s az ő áldozata által a vallásnak legyőzhetetlen győzelmét látja: annak ez a jelvény sokkal több lesz puszta képnél, egyszerű ábrázolatnál. Annak a szent kereszt a megváltás jele lesz, mellyel az emberiség feloldoztatott az átoktól, és a megszabadításé, melyen az örök halál hatalma megtöretett, hogy az örök életnek adjon helyet!”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma