Kárpátalja anno: az ungvári unió

Háromszázhetven évvel ezelőtt, 1646. április 24-én Parthén Péter bizánci rítusú szerzetes szervező munkájának köszönhetően az ungvári vár templomában 63 pravoszláv vallású ruszin pap hűséget esküdött XI. Ince pápának és utódainak. Három évvel később, 1649-ben Sáros, Abaúj, Torna, Szepes, Gömör és Felső-Zemplén egész görögkeleti szertartású papsága csatlakozott az unióhoz. Közel 400 pap vállalta a katolikus egyházzal való egységet.

Az így létrejött görögkatolikus egyház megtarthatta a görög szertartását, a püspököt maguk választhatták meg a papok, akik egyenlő jogokat élveztek a római egyház papjaival.

Egyelőre még nem kaptak teljes önállóságot a görögkatolikus papok, az egri egyházmegye fennhatósága alá tartoztak egészen a Munkácsi Görögkatolikus Püspökség 1771-es felállításáig.

A görögkatolikus egyház olyan ütemesen fejlődött, hogy Mária Terézia uralkodása alatt (1740–1780) már 675 egyházmegyei papot, majdnem 100 szerzetest és 300 görögkatolikus kántortanítót írtak össze a munkácsi egyházmegyében, ahol a görögkatolikus hívek jóvoltából 40 kő- és 801 fatemplom épült fel az uniót követő évszázadban.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma