Kárpátalja anno: Beregszászi Állami Főgimnázium: tablókép (1941)

1895. szeptember 15-én megnyílt a Beregszászi Állami Főgimnázium I. osztálya 66 tanulóval.

A gimnázium ideiglenes vezetésével Orlovszky István egri reáliskolai tanárt bízták meg.
A gimnázium épületét 1900-ban kezdték építeni. Az épület tervét Pecz Samu műegyetemi nyilvános tanár készítette. A két emeletes gimnázium új reneszánsz stílusban épült, homlokzatát vörös téglával rakták ki.
A gimnázium új épületét 1902. október 5-én avatták fel ünnepélyes keretek között.
Az első érettségi vizsgák a Beregszászi Állami Főgimnáziumban 1903-ban voltak, amikor összesen 49 tanuló kapott érettségi bizonyítványt.
Alapításától kezdve 1919-ig főgimnáziumi rangot viselt a tanintézet, a cseh megszállás alatt magyar és ukrán (ruszin) tagozatú reálgimnáziummá degradálták. Főgimnáziumi rangját 1939-ben nyerte vissza.
1941 szeptemberétől a szovjet bevonulásig, 1944. október 26-ig a gimnázium teljes mértékben áttért a magyar tantervre. A háborús évek ellenére a gimnáziumi oktatásban minőségromlás nem következett be.
A második világháború után 1944 novemberében újra megnyílt gimnázium, de sajnos nem sokáig működött, az ukrán, illetve orosz nyelvet nem ismerő diákokat ugyanis kizárták, a gimnáziumot rövidesen tíz osztályos középiskolává alakították át. A bejárat jobb oldalán lévő márványtáblát kiemelték fülkéjéből, megfordították, hátlapjára azt a rendeletet vésték rá, amelynek alapján 1949-ben a középiskolát Ny. Scsorszról, a polgárháború egyik hadvezéréről nevezték el. A márványtáblát csak a rendszerváltás után fordították vissza.
Forrás: karpatutazo.hu