Kárpátalja anno: híres Ernők

Az Ernő nevű férfiakat köszönthetjük névnapjukon január 12-én. Maga a név a német Ernst névből keletkezett -ő kicsinyítőképzővel.

Kárpátalján a XIX. század végén volt divatos az Ernő név, számos gyermek kapta a keresztségben. A XX. század első felében Kárpátalján tevékenykedő Ernők közül ismerhetünk meg most néhányat.

Szép Ernő magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző 1884. június 30-án született Huszton. Csak néhány évet töltött Kárpátalján, ugyanis tanító édesapját 1888-ban Hajdúszoboszlóra nevezték ki, ahová átköltözött a család.

Fischer Ernő sárosoroszi földbirtokos 1890-ben született Tiszaújlakon. Beregszászon tett érettségi vizsgát, majd jogot tanult Kassán, Budapesten és Berlinben. Marosvásárhelyen szerzett ügyvédi oklevelet, majd Berlinben elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát. Először Budapesten volt ügyvédjelölt és gyakorló ügyvéd, majd 1921-ben – atyja halálát követően – hazatért Sárosorosziba és átvette a családi birtok igazgatását. Talajjavítással és okszerű gazdálkodással belterjes gazdálkodást folytatott. Belépett az Egyesült Magyar Pártba, a magyar nemzeti öntudat egyik lelkes képviselője volt. 1941-ben még olvashatunk róla a helyi lapokban, de a későbbi sorsát nem ismerjük.

Tindira Ernő técsői római katolikus plébános az Amerikai Egyesült Államokban látta meg a napvilágot 1892-ben. A gimnáziumot Lőcsén, Késmárkon és Marosvásárhelyen végezte el. Teológiát Rómában tanult. 1916-ban mint német lelkész, Lugoson kezdte meg működését, majd Szepescsütörtökhelyen tevékenykedett. Onnan Lőcsére került prefektusnak, majd Imregren szolgált.

1935-től látta el a técsői római katolikus híveket. A cseh uralom alatt mindig magyarnak vallotta magát és nyíltan harcolt a magyar ügyért. Ezért többször is letartóztatták és menekülnie kellett. Végül a csehszlovákok kiutasították Kárpátaljáról. 1939-ben visszatért és a Munkácsi járásban található Bárdházán folytatta papi szolgálatát. Ám 1945-ben a szovjetek letartóztatták. Az 1956-os amnesztia után egy időre kiutasították Kárpátaljáról. Csak halála előtt térhetett vissza Bárdházára. Itt hunyt el 1972. január 19-én.

Lux Ernő nagyszőlősi bankigazgató 1894-ben született Kassán, itt tett kereskedelmi érettségit. Működését a Magyar Általános Hitelbank kassai fiókjánál kezdte meg. 1923-ban Ungvárra került és a Szlovák Általános Hitelbank helyettes igazgatója lett. 1933-ban a csehek a magyarsága miatt elbocsátották. 1935-ben a Nagyszőllős-Ugocsai Bank Egyesület Rt. igazgatójává nevezték ki. Aktív közéleti személyiségként ismerték: a Kárpátaljai Magyar Kultúr Egyesület nagyszőlősi helyi elnöke, a Nagyszőllősi Sport Egyesület választmányi tagja, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, továbbá több pénzintézet és iparvállalat felügyelője volt. A cseh uralom alatt mindvégig megtartotta magyarságát. Taktikai okokból nyíltan nem vett részt a politikai életben, de minden ténykedésével a magyar ügyet szolgálta. Közgazdasági téren fejtett ki tevékenységet, előadásokat tartott. A csehek 1938. november 23-án letartóztatták és kiutasították a cseh területről. A kárpátaljai területek felszabadítása után visszatért Nagyszőlősre és az Ugocsai Bankegyesület igazgatója lett. 1940-ben a Pénzintézeti Központ választmányának tagja lett. További életét nem ismerjük.

Dőry Ernő királyházi állami iskolai igazgató Huszton született 1896-ban. Középiskoláit és a tanítóképzőt Szatmáron végezte. A világháborúban a 12.honvéd gyalogezred kötelékében harcolt az olasz fronton, ahol 1915. november 25-én megsebesült és mint 75%-os rokkantat, elbocsátották.

Tanítói működését Zászfalván kezdte meg, majd 1918-ban Királyházára került. Mivel azonban sem a románoknak, sem a cseheknek nem tett esküt, az állásából elbocsátották. Az Országos Keresztény Szocialista Párt elnökeként és országos pártvezetőségi tagjaként, valamint az Egyesült Magyar Párt helyi elnökeként minden hazafias megmozdulásban tevékenyen részt vett. Számos üldöztetésnek és zaklatásnak volt kitéve, le is tartóztatták. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt. Megszervezte a királyházi Magyar Sport Egyesületet. 1923-tól tagja volt a községi képviselőtestületnek és a könyvtári tanács elnökének választották. Hogy mi történt vele a későbbiekben, arról nem tudunk.

Dudás Ernő ungvári pénzügyi tanácsos, polgármester 1898-ban látta meg a napvilágot Listócon. Iskolai tanulmányait Munkácson és Kassán végezte. Részt vett az I. világháborúban: 1916-ban vonult be katonai szolgálatra és az olasz és román hadszíntereken küzdött. Olasz hadifogságba került és csak 1919-ben sikerült hazatérnie Kárpátaljára. Ungváron a pénzügyigazgatóságnál dolgozott, majd 1927-ben a Tartományi Pénzügyigazgatósághoz nevezték ki osztályvezetőnek. 1935 decemberében Ungvár polgármesterévé választották és nevezték ki.

1938 novemberétől az ungvári pénzügyigazgatóság tanácsosa lett. Tagja volt a városi képviselőtestületnek. Polgármestersége alatt számos maradandó értékű épület épült és intézmény jött létre Ungváron.

dr. Hartman Ernő beregszászi gyermekgyógyász Beregszászban látta meg a napvilágot 1911 szeptemberében egy zsidó családban. 1933-ban fejezte be a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumot. Orvosi pályára készült, ezért 1933-ban Prágába utazott, s miután megtanulta a német nyelvet, beiratkozott a Prágai Orvosi Egyetem német nyelvű képzésére. Diplomával a zsebében az egyre erősödő zsidóüldözés elől Magyarországra menekült, majd hazatért Beregszászba és a helyi kórház gyermekosztályán helyezkedett el. Hamarosan osztályvezető főorvos lett. Lelkiismeretes orvosként gyermekek ezreit kezelte és sokuk életét mentette meg a járványok idején.

1973-ban hunyt el. A beregszászi zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.

Beregszász városa 1999-ben Pro urbe-díjat adományozott neki, 2007-ben pedig emléktáblát helyeztek el a Bocskai utcában található háza falán.

A fenti képen az alábbi sorrendben láthatóak az említett személyek: felső sor balról jobbra: Szép Ernő, Fischer Ernő, Tindira Ernő. Alsó sorban balról jobbra: Lux Ernő, Dőry Ernő, Dudás Ernő, Hartman Ernő.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma