Kárpátalja ma: Szinevéri-tó

A Szinevéri-tó (ukránul Озеро Синевир) az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, a Talabor folyó völgye fölött, a tengerszint felett 989 méter magasan, a Tóhegy lábánál, az Ökörmezői járásban található. Kb. 10 ezer évvel ezelőtt alakult ki a folyómedret elzáró földcsuszamlás következtében. Három forrás és négy patak táplálja vizével. A tó területe 4–5 hektár, közepes mélysége 8-10 méter, legnagyobb mélysége 24 méter. A tó méretei az évszaktól és a vízhozamtól függően változnak. A víz hőmérséklete 12–18 °C, még a legmelegebb napokban is csak a felső 1-2 méter melegszik fel 18 °C-ig. Itt honos a szivárványos, folyami és tavi pisztráng. Vízinövények csak a part menti sávban élnek. A tó környékét bükkel kevert fenyőerdő borítja. A tóból lefolyó vizet a Szinevér patak vezeti a Talaborba.

Elnevezése ruszin eredetű. A ruszin Szinevér első tagja sötétkéket, utolsó tagja örvényt jelent. Ezt az elnevezést először a Felsőszinevérnél folyó Talabor folyóra használták, csak később vált a folyó fölött elhelyezkedő tó nevévé.

A táj hihetetlenül festői. Meredek lejtőkön karcsú fenyők, melyek életkora 140–160 év. A tó közepén található egy kis sziget, amely mindössze néhány négyzetméteres, és madártávlatból olyan, mint egy nagy kék szem pupillája. Innen ered a tó népi neve – Tengerszem. Sokan a Kárpátok szemének nevezik.

A tó bekerült Ukrajna hét természeti csodája közé, a listát egy internetes szavazás alapján állították össze. A szavazás mintegy tíz hónapon át tartott, amely alapján az ukrajnai természeti csodák a következők: a dél-ukrajnai Aszkanyija-Nova Természetvédelmi Terület, a Dnyeszter-kanyon, a krími Márványbarlang, a Déli-Bug völgyében húzódó kanyonszerű képződmény, a gránit-sztyeppei tájvédelmi körzet, az úgynevezett Podólia-Tovtrok és a volhíniai Szvityaz-tó.

A Szinevéri-tó környéke 1989 óta természetvédelmi terület. A Szinevéri Nemzeti Park területe 40,4 ha, és 500–1700 méterrel a tengerszint felett húzódik a Gorgánok hegyeiben, ahol a Tisza jobb oldali mellékfolyója, a Talabor ered. A nemzeti park területén mintegy 800-féle növényfaj található meg, közöttük különlegességnek számít a görbe törzsű hegyi tölgy.

A tó nevének eredetéről egy különlegesen szép történet maradt fenn. Szín egy helyi uraság lánya volt, aki egy nap a mezőn sétálva egy pásztorlegény sípjátékára figyelt fel. A lány és a legény között szerelem szövődött, amelyről az uraság tudomást szerzett és hirtelen haragjában elrendelte embereinek, hogy öljék meg a fiút. Szín, értesülve a kegyetlen tervről, kedveséhez rohant, aki akkor már halott volt. A lány sírni kezdett, és hatalmas könnycseppjeiből lassacskán tó kerekedett.

A tó környékén lehetőség van túrázásra és csónakázásra.

Tóth Tünde

Kárpátalja.ma