Magyar feltalálók: Springer György és a kompozit anyagok
A minap az egyik konferencián szó esett arról, hogy a magyar nemzet számos feltalálót, Nobel-díjas tudóst adott a világnak. Sajnos, hogy nagy többségük külföldön talált rá olyan körülményekre, melyek közepette kibontakozhatott. Ilyen volt Springer György is, aki 1956-ban hagyta el Magyarországot.
A magyar tudós 1933-ban született Budapesten. Középiskolájában olyan kiválóságokkal tanulhatott együtt, mint Kemény János, a BASIC-nyelv megalkotója, vagy Klein György, világhírű rákkutató.
Springer György 23 éves volt, amikor BME-s tanulmányait megszakította a forradalom – olvasható a fizikaiszemle.hu oldalon. Menekültként először Sydneybe érkezett, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett, majd Amerikába költözve olyan karriert futott be a Yale-MIT-Michigan-Stanford tengelyen, ami még kinti mércével is szokatlan. Majdnem kilőtték az űrbe, végül inkább a kutatásaival segítette az űrsikló projektet, a Stanfordon pedig a Repülés- és Űrrepüléstudományi kar vezetője lett.
1962-ben a Yale Egyetemen doktorált – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Már akkor az űrhajókkal és a mesterséges égitestek problémájával foglalkozott. „Arra gondoltam, hogy amíg az űrhajót süti a nap, a jég felolvad. Amikor az űrhajó sötétbe ér, a víz megfagy, a leadott hőt pedig hasznosítani lehet az űrutazás során. Ez volt a doktori disszertációm témája.” – mondta el egy interjújában.
A 60-as években került a Michigani Egyetemre, ahol professzori állást kapott. Ebben az időben kereste fel őt az amerikai légierő egy gyakran felmerülő repülési probléma megoldására. Amikor a repülő zivatarba kerül, az esőcseppek teljesen szétmarhatják a gép burkolatát. A kutatás során arra jutott, hogy a problémát a járművek nem megfelelő minőségű anyaga okozza. Ennek a kutatásnak a révén fordult Springer figyelme a kompozitok felé.
A kompozit anyagok, vagy kompozitok olyan anyagok, amelyek két vagy több, különböző szerkezetű anyagkombinációkból épülnek fel, s tulajdonságuk eltérő az őket alkotó eredeti anyagok tulajdonságaitól. Az 1970-es években felfedezett kompozit anyagok merőben megváltoztatták a repülési technológiákat. Az addig használt fém, fa vagy üveg helyett újabb, kisebb tömegű, hosszabb élettartamú, flexibilis szerkezetek épültek.
Springer György aktív részt vállalt az ilyen alkotóelemből készített első repülőgépek megalkotásában. Így vallott erről: „Az 1980-as évek végén részt vettem az első műanyagból készült repülőgépek tervezésében. Ezek a műanyagok leginkább az űrhajózásban és repülésben játszanak szerepet. Előnyük, hogy nagyon erősek és könnyűek. Hátrányuk, hogy drágák. De a repülésben ez kisebb hátrány. Ma már nem létezik versenyautó vagy versenyvitorlás, amiben nem használnának kompozit anyagokat. Mi terveztük például azt a vitorlást, ami megnyerte a Világkupát az amerikaiaknak. Az új űrsikló teste már 100%-osan ilyen anyagból lesz, az én terveim szerint.”
Külföldi sikerei mellett szoros kapcsolatot ápolt a magyar kutatókkal, s számos doktorandusz tudományos munkáját irányította. Nevét 12 könyv és több, mint 200 szakmai publikáció fémjelzi.
Gál Adél
Kárpátalja.ma