Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: fodrász

A szépségre való törekvés nem újkeletű dolog, az ókorban is sok példa mutat erre. Manapság már szinte el sem tudjuk képzelni az életet szépségszalonok nélkül, s nem csupán egy-egy jeles alkalomból keressük fel azokat, de az ápolt külső biztosítása érdekében legalább havonta megjelenünk ott.

Vári Mariannát már gyermekkorától vonzotta a fodrász szakma, erről korábbi cikkünkben mesélt. Megtudhattuk, hogy rögös út vezetett az álma megvalósításáig, de családja támogatásával sikeresen vette az akadályokat. A szakma iránti szeretete, a folytonos fejlődés vágya azóta sem hagyta el. Az elmúlt évek azonban a fodrász mesterséget is megnehezítették, erről vall ma nekünk.

– Három évvel ezelőtt meséltél arról, hogy a szakmád a mindened. Most is így érzel?

– Teljes mértékben. Nagyon szeretem a kihívásokat, minden haj más típusú, máshogy kell kezelni, az egyéni igényeket pedig tudni kell kielégíteni. Ez sosem volt teher. Szeretek fejlődni, mindig újat tanulni. A vendégeim mosolygó arca pedig erőt ad a továbbiakhoz.

– Még mindig olyan, mint első nap volt?

– Ahogy befejeztem a tanfolyamot, rögtön munkába is álltam a Sakura szalonban, ahol ma is megtalálható vagyok. Első nap tizennégy férfi hajnyírás szerepelt a naptáramban, úgyhogy nem volt időm izgulni vagy aggódni, csinálni kellett. De azóta is folyamatosan azon vagyok, hogy minél jobb legyek, és hogy a vendégek elégedettek legyenek. Máig érdeklődöm a vendégeimnél, hogy tartós volt-e az elkészített frizura.

– Mi a trend ma a frizurák terén?

– A divat mindig változó, egyéni vállalás kérdése. De akadnak időszakok, amikor egy-egy stílust többen kérnek. A férfiaknál, fiatal fiúknál a gépi oldalvágás most a trendi, ami azt jelenti, hogy a fejtetőn hosszabb a haj, és be is van festve. Ez egyénileg változik, hogy ki milyen stílust vállal be. A hölgyek hajfestéskor inkább a lágyabb, melegebb színeket, valamint az ombre, színátmenetes festést kedvelik. Hajvágásnál pedig a Kleopátra-frizura a nyerő.

– Az elmúlt évek nem kedveztek a szakma fellendülésének. Hogyan élted meg?

– Voltak nehezebb időszakok, ez tény. A koronavírus berobbanásakor mindenki megijedt, be is kellett zárnunk, nem dolgozhattunk. Amikor újra nyithattunk, ismét jöttek vendégek, mindenki szerette volna megújítani frizuráját, felfrissíteni magát. A vírus megelőzésére szolgáló intézkedések maximális betartásával próbáltunk visszalendülni a munkába. Aztán kirobbant a háború, ami még inkább rányomta bélyegét az életünkre. Állandó vendégeim közül sokan külföldre kényszerültek, de jöttek újak, a belső-ukrajnai menekültek közül sokan keresnek minket, ők is szeretnének csinosan kinézni, ezzel is könnyítve mindennapjaikon. Emellett az áramszünetek időszaka sem volt könnyű. Volt olyan, amikor hirtelen kikapcsolták az áramot, és a vendég vizes hajjal ült a székben, de találtunk mindenre megoldást, senki nem távozott nedves hajjal vagy frizura nélkül. 

– Hogy gondolod, miért lett ilyen mértékben életünk része, hogy fodrászhoz, szépségszalonokba járunk?

– Úgy gondolom, hogy mindig is divat volt szépségszalonokba, szakemberekhez járni szépülni. Ahogy fejlődik a világ, mi is egyre igényesebbek lettünk a külsőink iránt. Régen a fodrászok jártak házhoz, ott készítették el a frizurákat, ma már a különböző szalonokba járunk – manikűröztetünk, pedikűröztetünk, gyantáztatunk, frizurát készíttetünk. Nemcsak másoknak, de sokkal inkább magunknak akarunk már tetszeni. Egy hölgy akkor érzi magát szépnek, ha a tükörben azt látja, amit látni akar. Ezt egy jó szakember meg is tudja adni.

– Hogyan jut idő kikapcsolódásra a munka mellett?

– Van egy két és fél éves gyermekem, ezért csak heti három napot dolgozom. Igyekszem úgy beosztani a napjaimat, hogy jusson idő a családra és a munkára is. Így teljes az életem.

– Jövőbeli tervek?

– Szeretnék továbbtanulni, fejlődni a szakmám terén, ezért tervben van egy mesterképzés, hogy még jobb lehessek.

Kurmay Anita
Kárpátalja.ma