Bizalomról, hitről, érzésekről
Ahol a félelem hangja zajt csap, ott a hit lecsendesedik.
Ahol a félelem hangja zajt csap, ott a hit lecsendesedik.
Isten már olyan sokszor megmutatta nekem, hogy az Ő kezében sokkal jobb helyen vannak a gondjaim.
…de kiben? Miben? Gyakran eszembe jut ez a valami. Általában nem sokat beszélünk róla. Azt mondják, azt érezni kell. Önök tudják egyáltalán, hogy mi az a bizalom? A mindentudó interneten ezt találtam: hit a saját elvárásainkban; a meggyőződés érzése, hogy egy személy vagy egy esemény az elvárásainknak, elgondolásainknak megfelelően fog viselkedni, alakulni. Nézzük sorban: saját…
Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus: „Menjünk át a túlsó partra.”
Csak attól nem félsz, amit már legyőztél. Ne menekülj. Ne félj. Teljesítsd be a küldetésed a világban.
Lőrések és vizesárok helyett…
Miután tehát elbocsátották a sokaságot, a tanítványok magukkal vitték Jézust, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a nyomában.
A bizalom nem az ostobaság vagy a szélhámosság melegágya, hanem közösségépítő erő – vallja Andrij Kolesznik politológus abban az azonos című írásában, amely a napokban jelent meg a pravda.com.ua portálon, s amelyet az alábbiakban ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Te jó ég, azt sem tudom, hol tartok, hol áll a fejem. Majd elborítanak teendőim és a velem szemben támasztott elvárások hullámai.
Jövőfürkészés vagy belesimulás?
End of content
End of content