Akikre büszkék lehetünk… Interjú Negre Mariannával
Kevés embernek adatik meg a lehetőség, hogy utazzon, világot lásson és új tájakat, kultúrát fedezzen fel.
Kevés embernek adatik meg a lehetőség, hogy utazzon, világot lásson és új tájakat, kultúrát fedezzen fel.
Amit a tudás mellett magába szív a hallgató az iskolapadban vagy a főiskolai előadótermekben, a későbbiekben a katedrán állva azt adhatja vissza a következő generációnak.
A kézműveskedésről sokáig csak kívülállóként beszélhettem, aztán munkám révén közel kerültem e művészeti ághoz.
Hatalmas felelősség van az elemi osztályos tanárok kezében, hiszen az írás, olvasás és számolás alapvető ismereteire kell megtanítaniuk kis diákjaikat. Ők azok, akik a mesék és játékok egyszerű világából vezetik át a gyerekeket a felnőttek bonyolult életébe.
A középiskola küszöbét átlépve fontos, hogy olyan úton induljunk tovább, melyet mindenképpen mi szeretnénk.
Szorgalom, lelkiismeretesség és tudásvágy – e szavakkal jellemezhető leginkább jelenlegi beszélgetőtársam, akit nem mellesleg gyermekkoromtól ismerek.
A középiskola befejezése után nehéz eldönteni, hogy hogyan tovább. Sokszor csak sodródunk az árral, és elfogadjuk azt, ami van.
End of content
End of content