Naprendszerünkben a rendszer belső tartományaiban keringenek a kisebb, Föld-típusú kőzetbolygók: a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars, s központi égitestünktől távolabb róják pályájuk kilométereit a kis sűrűségű, szilárd felszínnel nem rendelkező, döntő részben gázokból álló óriásbolygók: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, valamint a Neptunusz.
A bolygók a születő csillagok körüli protoplanetáris (bolygóképződés előtti) porkorongokban születnek meg.
A Rosetta-misszió sikeréről Kiss László csillagász beszélt az M1 – Ma reggel műsorában.
A csillagok nem egyedül, hanem több társcsillaggal együtt ún. „csillagbölcsőkben” születnek, a csillagközi gázködökben, majd később eltávolodnak egymástól.
A csillagászat távcső előtti korszakában csak öt bolygót ismertek a Földön kívül: a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt.
Vannak planéták, melyek egyetlen csillag körül sem keringenek, nem hull rájuk napfény: sötét, hideg világok.
Június 21-e a csillagászati nyár kezdete.
Nemcsak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, hiszen a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak.
Február 18-án ér a Föld közelébe a 2000 EM26 nevű aszteroida, az eseményről élő közvetítést is nézhetnek az érdeklődők.
„Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” – e szavakkal kezdődik a Csillagok háborúja c. híres sci-fi sorozat.
End of content
End of content