Kóspál Ágnes csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa személyében idén is átveheti egy magyar pályázó az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L’Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díja fiatal tehetségeknek szóló elismerését.
Az egymásba olvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámok, illetve az ilyenkor keletkező hangok utáni kutatással nagyon sokan foglalkoznak a világon, de lényeges eredményt egy évvel ezelőtt sikerült elérni a széles körű nemzetközi összefogásnak köszönhetően.
Űrből jött jelet fogott egy orosz rádióteleszkóp tavaly májusban, de a nemzetközi csillagász közösség csak most értesült a szenzációs észlelésről.
Ahogy a múlt kutatói előtt feltárulnak a korábbi korok, ősi civilizációk meglepő ismeretei és megsejtései – napvilágra kerülnek a csillagászattal és az időszámításokkal kapcsolatosak is.
Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül – adta hírül a Der Spiegel német hetilap.
A Rosetta űrszonda eredményei alapján bebizonyosodott, hogy az üstökösök az ősi Naprendszerben keletkeztek és nem későbbi törmelékek nagyobb jeges kisbolygók ütközései nyomán.
Galaktikus csillaggyárat kapott lencsevégre a Hubble, amelynek színpompás felvételeit az amerikai űrkutatási hivatal tette közzé honlapján.
A nagyrészt Észak-Chilében elterülő, de Peru, Bolívia és Argentína határvidékeire is átnyúló Atacama-sivatag a Föld egyik legszárazabb térsége, ahol a szinte örökké derült égbolt rendkívül alacsony légköri páratartalommal párosul, s mindez ideális feltételeket teremt a csillagászati megfigyelések számára.
A Plutóhoz közeledő New Horizons űrszonda felvételein egyre több alakzat válik láthatóvá a törpebolygó felszínén, emellett mind jobban szemügyre vehető legnagyobb holdja, a Charon is. Egyre gyarapodnak a törpebolygóról és holdrendszeréről szerzett ismereteink, ahogy a szonda egyre jobban megközelíti az égitesteket.
Az 1893-ban született és 1960-ban elhunyt német-amerikai csillagász, Walter Baade a múlt században – a Tejúthoz legközelebb eső spirális galaxist, az Andromédát tanulmányozva – fejlettségük, valamint színképük jellegzetességei alapján két csillagpopulációba vagy -nemzetségbe sorolta a csillagokat.
End of content
End of content