Nagycsaládok Kárpátalján: Barta Miklós és Melinda családja
Mark Twain egyszer azt mondta: „Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk.”
Mark Twain egyszer azt mondta: „Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk.”
Fiatal vagy koros? Gazdag vagy szegény? Szép vagy csúnya? Mégis milyen asszonyt vigyen a házhoz a legény?
Dercenben látta meg a napvilágot 1822. július 22-én Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados.
Bartók Béla 1912 áprilisában Bereg vármegyében járt, ahol több népdalt is gyűjtött.
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” – mondta egykoron Kodály Zoltán. S valóban, minden generáció számára elévülhetetlen feladat elsajátítani, ápolni és továbbadni az őseink által ránk hagyományozott kultúrörökséget. Ezt a folklórkincset próbálta évtizedek óta megtartani és továbbadni a derceni Gyöngyösbokréta.
Dercen takaros portái, a kertekben húzódó hatalmas fóliasátrak azt jelzik, hogy dolgos-szorgos nép lakik itt. A harangszóra az utcán vonuló tömeg meg azt, hogy hívő emberek, akik az Úr napját megszentelik, megállnak a munkában, elmennek az istentiszteletre, hogy hálát adjanak a kapott erőért, a munka gyümölcséért, az áldásokért, meg mindenért. Hogy lelkileg feltöltődve, megerősödve kezdhessenek…
„A magyar…asszony ölben, karon viszi gügyögő kicsikéjét s kinnt a mezőn készít neki jó fekvőhelyet.
Dercen a Munkácsi járás egy közel háromezres lakosságú települése. Első ránézésre semmiben sem különbözik más faluktól, de ez koránt sincs így! Lakói beszédükben, egy-egy hagyományukban, a népi értékekhez, népművészethez való ragaszkodásukban is különböznek a többi kárpátaljai falutól s annak embereitől. Persze, a lehető legjobb értelemben véve.
Munkácstól mintegy 14 kilométerre délre található Dercen község. A Kerek-hegy lábánál elterülő település első írásos említése 1321-ből, Derczen néven ismert.
Vörösmarty Csongor és Tündéje a derceni közönséget is rabul ejtette. November 12-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében és anyagi támogatásának köszönhetően a Derceni Művelődési Házban mutatta be nagy sikerrel Vörösmarty klasszikus alkotását.
End of content
End of content