Csap szomszédságában, a Latorca és a Tisza között helyezkedik el a hajdani Ung vármegye egyik „tiszás” települése, Tiszasalamon. A magyar–ukrán–szlovák hármashatár mentén elhelyezkedő települést útjainak minősége nem, viszont azok, akik rajta járnak, annál inkább értékessé teszik.
Rovatunkban ezúttal az ungvári járási Téglást mutatjuk be. Amit más nem vállal Mitro László eredeti szakmája az asztalosság, de később átnyergelt a bútorkészítéshez.
Hajdan Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásának részét képezte a XIII. században alapított Rafajnaújfalu. Nevének első említése 1270-ből származik, alapítója nagy valószínűséggel a Roffain család volt. Megközelíteni az utak rossz állapota miatt ugyan kihívás, de sok érdekességgel találkozhat a településen az, aki vállalkozik rá.
A Nagyszőlősi járás felől megközelítve Csetfalva a Beregszászi járás első települése. Amit itt sikerült megtudnom: több mesterséget is tud az ember jól űzni, ha megvan benne a kellő akarat, vagy épp úgy hozza a szükség.
Akkor lesz igazán jó az ember valamiben, ha adottságaihoz, tehetségéhez kellő akarat, szorgalom és kitartás is társul. Mezőkaszonyban olyan személyekkel volt alkalmam találkozni, akik mindezekkel rendelkeznek, s olyanokkal, akik oda is figyelnek rájuk.
A nagyobb városokhoz közel eső falvak mindegyikére jellemző, hogy hamarabb indult meg bennük a polgárosodás, mint a félreesőbb településeken. Nincs ez másként Nagybereggel sem. Itt viszont voltak, és a mai napig is vannak olyan személyek, akik a hagyományokhoz, a régi mesterségekhez hűek maradtak. A hagyományőrzés itt, mondhatni, intézményesített formában történik, s ez teszi olyan különlegessé,…
A Beregszászi és Munkácsi járás találkozásánál, Gát után, egy bekötőúton végighaladva találjuk a – Beregszász felől nézve – Munkácsi járás első, most bemutatásra kerülő települését, Izsnyétét.
Néhány héttel ezelőtt a „csináldmagad”-útfelújítás kapcsán sokan olvashattak egy „kis” beregszászi járási településről. Rovatunkban most azt igyekszünk bebizonyítani, hogy a kisbégányiak nem csak az útburkoláshoz értenek jól.
A környéken hajdan bőven fellelhető somfák után kapta nevét, amelyet már egy 1270-ből származó okirat is említ mint királyi birtokot. Rövid nevéhez társult jóval később a Bereg előtag. A névadó somfákat ma már persze hiába keresnénk, de munkájában, érdeklődési körében vagy épp mesterségében a régvolt időkhöz ragaszkodó lakost azért bőven találhatunk – ez Beregsom.
A Nagyszőlősi járásban, Nagypalád szomszédságában helyezkedik el Fertősalmás. Rovatunk mostani részében többek között a település néhány kézművesét mutatjuk be.
End of content
End of content