Nyilván sok kárpátaljai magyar fejében megfordult már az a gondolat, hogy ha csak kicsivel odébb húzzák meg a trianoni határokat, akkor lakhelye ma is Magyarország részét képezné. Valószínűleg sokat gondolnak erre a határ menti települések, így például Asztély lakói is.
Dercen a Munkácsi járás egy közel háromezres lakosságú települése. Első ránézésre semmiben sem különbözik más faluktól, de ez koránt sincs így! Lakói beszédükben, egy-egy hagyományukban, a népi értékekhez, népművészethez való ragaszkodásukban is különböznek a többi kárpátaljai falutól s annak embereitől. Persze, a lehető legjobb értelemben véve.
Gyöngyfűzéssel, agyagozással és üvegfestéssel ismerkedtek az általános iskolás korú gyerekek Kisdobronyban, közben népdaléneklést is tanultak, valamint különleges hajfonási technikákat a KMKSZ Kisdobronyi Alapszervezete által szervezett kézművesnapon a helyi református gyülekezet ifjúsági termében.
A Nagyszőlősi járásban, Nevetlenfalu és Szőlősgyula között terül el három azonos nevű település – három Akli: nevezetesen Öregakli, Újakli és Aklihegy. Bár különálló településekről van szó, a három falu múltja, jelene mégis összekapcsolódik egymással.
Azokra a falvakra, amelyek a főútvonalaktól viszonylag távolabb esnek, vagy ahogy mondani szokás, „eldugottak”, legtöbbször igaz, hogy az átlagnál sokkal több dolgot őriztek meg a múltból.
Csepe és Tekeháza között terül a Nagyszőlősi járás, az egykori Ugocsa vármegye Tiszántúli járásának faluja, Feketeardó. A települést még a XIII. század elején alapították királyi erdőőrök.
A Nagyszőlősi járásban, Nevetlenfalu, Csomafalva, Feketeardó, Heteni (Tiszahetény) szomszédságában terül el a magyarok és ukránok által egyaránt lakott Csepe. Neve a régi magyar Csépán személynévből keletkezett, írott forrásokban 1393-ban említették először. Ha nem is eredeti formájában, de vallásos közössége számos egyházi ünnephez kötődő szokást, illetve kézművesmesterséget őriz ma is.
Annak, aki érdeklődik a régi magyar hagyományok iránt, s szívén viseli azok ápolását, megóvását, továbbadását, mindenképp érdemes ellátogatnia a Nagyszőlősi járás e tekintetben legdicsérendőbb településére, Salánkra, ahol számtalan olyan régi mesterség, szokás, hagyomány él, amely másutt rég kihalt, vagy épp már nem is tudják, mi fán terem.
Ősz közepén járunk, ezt az időszakot a vénasszonyok nyarának vagy indián nyárnak nevezik.
Nagyszőlőstől 15 kilométer távolságra fekszik az egykori Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásának egyik faluja, Verbőc.
End of content
End of content