Kisgyermekként élte meg a „boldog békeidők” utolsó éveit, ám ifjúvá serdülésekor már az ő életébe is berobajlott az I. világháború (édesapját az elsők között hívták be katonának), melynek lezárulása után mélyen megrendítette a trianoni tragédia.
A múlt századdal együtt született meg az az irodalmárunk, akit – bár már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb magyar írója volt – szocialista pártállammá vált anyaországunkban évtizedekig agyonhallgattak. Egyrészt azért, mert 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel miatt – nem akarván diktatúrában élni – a nyugati emigrációt választotta, másrészt pedig azért, mert a polgári…
1905. április 11-én látta meg a napvilágot Budapesten, Ferencvárosban egyik legnagyobb költőnk, József Attila.
Száztizenöt évvel ezelőtt látta meg Isten szép világát Szabó Lőrinc, a magyar gondolati líra egyik jeles képviselője, akinek az életműve a XX. századot leginkább reprezentálók közé tartozik. Az az évszázad tükröződik műveiben, amelyikben nemzetünk drámai változások során esett át, miközben maga a világ is változott, a kultúrával és a költészettel is. Nem volt könnyen megélhető…
A XX. századi magyar irodalom sok jeles íróval, költővel, drámaszerzővel büszkélkedhet, köztük a freudi mélylélektant literatúránkba beemelő, vérbeli újságíró, lírikus, novellaszerző, regényíró, műfordító Kosztolányi Dezsővel, aki 130 évvel ezelőtt, 1885. március 29-én, a Délvidéken, Szabadkán látta meg a napvilágot.
Az egyik, máig legnagyobb hatású magyar drámai színésznő 1850. február 24-én született. Ahogy Blaháné mosolyogni tanította meg a magyar nőket, Jászai Mari a szenvedés, a bús sors, a fájdalmas végzet királynői magaviseletét állította példaként.
A XVIII. század utolsó harmadában és a XIX. század első felében élt és alkotott egy erdélyi magyar matematikus, aki a számtan (aritmetika) és a mértan (geometria) mellett olyan, egymástól merőben eltérő dolgokkal is foglalkozott, mint a fizika, a filozófia, a zeneelmélet, az erdészet, a gyümölcstermesztés, a borászat, a gyógyászat és a gyógyszerészet, s különböző műszaki…
Az emberiség eddigi legerősebb fegyverét, a hidrogénbombát – melyet hál’ Istennek egyetlen alkalommal sem vetettek be háborúban – egy magyar atomfizikus, a Magyarországról előbb Németországba költözött, majd onnan az Egyesült Államokba emigrált Teller Ede találta fel.
A XIX. század végén és a XX. század elején egy széles érdeklődési körű, az állattan, a földrajztudomány és a néprajz terén egyaránt otthonosan mozgó magyar nemest kutatószenvedélye előbb a Duna deltavidékére és a Fekete-tenger mentén húzódó, gazdag madárvilágú, mocsaras Dobrudzsába, majd sokkal keletebbre, Ázsia belsejébe sodorta.
A magyar kultúrában otthonosan mozgó személyek minden bizonnyal fel tudják magukban idézni a Hunyadi László c. opera gyönyörűen koreografált palotástáncát és annak bőven áradó, szépséges zenéjét, vagy éppen Bánk bán igaz hazafisággal telt, felemelő szépségű áriáját a Bánk bán c. operából.
End of content
End of content