Sárvár ura, a törökök ostora
A dunántúli sárvári vár palotájának csodaszép, barokk dísztermében pompás freskókkal ékes mennyezet borul a belső tér fölé.
A dunántúli sárvári vár palotájának csodaszép, barokk dísztermében pompás freskókkal ékes mennyezet borul a belső tér fölé.
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, megemlékezve arról, hogy a reformkor kiemelkedő költője és közéleti személyisége, Kölcsey Ferenc 1823-ban, szatmárcsekei birtokán ezen a napon fejezte be nemzeti imádságunk, a Himnusz szövegének megírását, melyhez huszonegy év elteltével szerzett zenét kultúránk másik kiemelkedő alakja, Erkel Ferenc.
Az egyik legkiterjedtebb földi homoksivatag, a Takla-Makán végtelenbe hullámzó, szélfútta dűnetengere, a Lop-sivatag sós, agyagos, kopár pusztasága, csekély vízhozamú, sivatagokba torkolló, homokba vesző folyók – ez a Tarim-medence Belső-Ázsiában, Kína legnyugatibb részén, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
Az egyik legtermékenyebb magyar író volt, aki a márciusi ifjak egyikeként tevékeny szerepet játszott egyik legdicsőbb forradalmunk kirobbantásában. Majd a cenzúrát ismét eltörlő kiegyezést követően ércnél maradandóbb emlékművet állított 1848–1849 szabadságharcának, hőseposzt írva az egyén és a nemzet függetlenségéért vívott hősi küzdelemről.
Budapesten, a Ferenciek templomának a falán Holló Barnabás képzőművész domborműve örökíti meg az 1838-as, borzalmas pesti árvíz hősének alakját.
1848. július 27-én vihar dúlt Pest-Budán, mintegy jelképeként annak a történelmi viharnak, mely – az osztrák császári udvar „eredményes” aknamunkájának köszönhetően – akkorra már elsöpörte a Délvidékről a békét, majd végigzúgott Magyarország egész területén, szabadságharcra kényszerítve a márciusi forradalom vívmányait megőrizni akaró magyar nemzetet.
A XIV. században Itália földjén kibontakozott egy új szellemi-kulturális áramlat, a reneszánsz, melynek gondolkodói és művészei felfedezték a rég elmúlt antik világot, s részben annak talaján állva alakítottak ki egy emberközpontú, humanista gondolkodásmódot, illetve egy új művészi irányzatot, melynek szépségeszménye közel állt az antik szépségideálhoz. Magyarországra itáliai egyetemeken tanuló magyar diákok, kulturális, majd dinasztikus kapcsolatok…
A II. világháborúból vesztesen kikerült Magyarország – a világégést követően – elvileg kétféle úton haladhatott volna tovább: a polgári demokráciáén vagy a szovjet típusú kommunista diktatúráén.
Egy zsenge korában Szeged és Pest között ingázó, fiatalon a könyvkereskedői és a kiadói munkába egyaránt „belekóstolt” magyar férfi – a történelem forgószínpadára lépve – ifjan megharcolta egyik legjelentősebb szabadságharcunk csatáit.
Önjelölt trónkövetelőként tört a fejedelmi trónra – de célja nem a hatalom élvezése volt, hanem az, hogy hatalmával élve (és nem visszaélve!) felvirágoztassa országát.
End of content
End of content