Az Univerzum a gigászi méretek és a szinte felfoghatatlan távolságok világa. A légüres térben másodpercenként 300 000 km-t megtevő fény 4,2 évig száguld a térben, mire a legközelebbi csillagtól, a tőlünk 39 900 000 000 000 km-re ragyogó Proxima Centauriról a Földre ér.
Szűkebb pátriánkban nyilván nem él olyan magyar, aki ne hallott volna báró Perényi Zsigmondról, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legismertebb kárpátaljai vértanújáról.
Ha megkérdeznénk a történelemben valamelyest járatosabb embereket: ki volt Kempelen Farkas?, akkor valószínűleg tízből kilencen azt válaszolnák, hogy a „sakkozógép” feltalálója (a „sakkozógép” kifejezést azért tettem idézőjelbe, mert ma már tudjuk, hogy egy remekül sakkozó törpe rejtőzködött a szerkezetben).
Lángokban állt a belső vár, melynek megtépázott falain lövedékek ütötte sebhelyek éktelenkedtek. Majd lassan a vizesárok fölé ereszkedett a várkapu csapóhídja, mögötte kinyíltak a nehéz, vasalt kapuszárnyak, és háromszáz magyar, horvát végvári vitéz vágtatott vagy rohant át rajta, neki az ostromló törökök hatalmas tömegének.
Egyes jelek szerint már az őskőkor embere is figyelte a fölé boruló, csillagfényes éjszakai égboltot (egy 30 ezer éves sámánbotra rá vannak vésve a Hold fázisváltozásai), majd az első civilizációkkal együtt megszületett a csillagászat is, ám az asztronómusok (csillagászok) évezredekig csak szabad szemmel végezhették megfigyeléseiket.
A Felvidék szülötte volt, s íróként is jobbára a történelmi Felső-Magyarország hegyes-völgyes tájain élő emberek életét ábrázolta kivételes mesélőkedvvel, magával ragadó művészi erővel, kacagtató humorral.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban augusztus 2-4-én kiállításokkal, színpadi, bábos, illetve zenés előadásokkal, filmvetítéssel és közönségtalálkozóval emlékeztek meg a kétszáz évvel ezelőtt született Rózsa Sándorról, a Dél-alföld rettegett bandavezéréről, aki azonban többek szemében legendás igazságosztóvá, a gazdagok kirablójává, a szegények gyámolítójává magasztosult, alakja köré legendák szövődtek. De ki is volt a „betyárkirályként” emlegetett Rózsa Sándor:…
A XVIII. századot a felvilágosodás századának is nevezik. Az említett eszmeáramlat gondolkodói az emberi értelem nagyszerűségét hirdették, mint olyan képességét, melynek révén az ember megértheti világunk működését, jobbá teheti életkörülményeit, valamint a társadalmat.
A Széchenyi család megannyi jelentős személyiséget adott nemzetünknek.
Napjainkban nem akad hétköznapibb eszköz a gyufánál, pedig kétszáz évvel ezelőtt még egy épphogy kifejlesztés alatt álló, igen veszélyes tűzszerszám volt, melyet csak az egyik legkiválóbb magyar vegyész, Irinyi János „szelídített meg” és tett általánosan használt árucikké.
End of content
End of content