híres magyarok

  • A magyar plein-air megteremtője

    A festészetben – sajnos – nem számít kivételes jelenségnek, hogy saját kora egyáltalán nem, vagy csak későn fedezi fel egy képzőművész zsenialitását. A francia Eugen Henri Paul Gauguin alkotásainak értékét csak halála után ismerték fel.

  • A „vasminiszter”

    „Ez az a miniszter, kit az egész nép is áldva sirat. Azért a nép, mert minden ember széles Magyarországon érezte reformjainak jótéteményét. Nemcsak mindenki, hanem a munkás, aki vasárnap pihenni szeret, s a betegek is, bénák, kiket baleset ellen törvényesen biztosított.

  • Az amerikai huszárság egyik „alapító atyja”

    Amikor 1978. január 6-án a Cyrus Vance külügyminiszter által vezetett amerikai küldöttség ünnepélyes keretek között visszaadta a 2. világháború végén amerikai kézbe került Szent Koronát Magyarországnak, konkrétan Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének, a tengerentúli politikus – a két ország kapcsolatáról szólva – felidézte az amerikai függetlenségi háború magyar hősének, fabriczi Kováts Mihály huszárezredesnek az…

  • A Tien-san legjelentősebb kutatója

    „…ha megcsap a Tarim-medence száraz, forró csamaszele, akkor visz magával a lakatlan fennsíkok, a csendes pamírok felé, a burános (hóviharoktól söpört – L. M.) hágókra, a jégárak hideg völgyeibe.

  • Az eozinmáz felfedezője

    Olvasóink egyik előző lapszámunkban már olvashattak az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról. Ezen kiváló hölgy második férje a híres akadémikus-kémikus, Wartha Vince, aki munkássága során számos kérdésben ért el kimagasló eredményt. Személye annyiban is érdekes, hogy az Adriai-tenger híres kikötővárosában, Fiuméban látta meg a napvilágot.

  • Az „egri remete”

    A XIX. és a XX. század fordulóján élt egy magyar író, akinek a történelmi regényeit olvasva bepillantást nyerünk az európai nemzetek sorsát nagyban meghatározó népvándorlás korszakába, a magyarságot hatalmas próba elé állító „török világba”, vagy éppen egy középkori apácazárda életébe.

  • Honvéd alezredes, amerikai altábornagy

    Miután a Habsburg-hadak, valamint a cári intervenciós seregek leverték az 1848–1849-es magyar forradalmat, megannyi politikus mellett sok ezer honvéd menekült el hazájából, hogy elkerüljék a császári megtorlást. Az Oroszország és az Oszmán Birodalom között 1853-ban kitört, 1856-ig tartó krími háborúban nem egy emigráns tiszt belépett a török hadseregbe, hogy a maga módján vágjon vissza I….

  • „István gazda”

    Tíz évig ült a miniszterelnöki székben. Kormányzása kezdetén Magyarország egy traumák során átesett, felkavart politikai légkörű, zilált gazdaságú ország volt, mely jórészt az ő kormányfői tevékenységének köszönhetően emelkedett ki a gödörből, s indult el – temérdek nehézség ellenére – a fejlődés útján, s még a nagy gazdasági világválság sem tudta teljesen tönkretenni azt, amit felépített.

  • Aki tizennyolc évet várt hazai elismerésre

    Kilencvenegy éve hunyt el az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma grófnő az első magyar asszony volt, aki elvégezte az orvosi egyetemet. Idegen országban tanult, sokáig váratott magára, míg elismerték tudását hazájában is. Kitartásának köszönhetően elérte célját, s akaratereje számos nőtársa számára szolgált példaképül később is.

End of content

End of content